Oxigén élteti, tűz (oltása, okának felderítése, megelőzése) hajtja

– Az oxigén nemcsak az ember, hanem a tűz egyik fő éltetője is. A járvány idején a kórházi légzéstámogatást igénylő betegek száma jelentősen megnőtt, és ezzel együtt valami más is... 

– Tűzvizsgálóként nyomon követem a világ történéseit. Feltűnt, hogy – elsősorban külföldön – megszaporodott a Covid-osztályokon a halálos tűzesetek száma. Tizenegy szerencsétlenségben 128-an vesztették életüket: Irakban egyszerre 82-en, de említhetném Észak-Macedóniát, Görögországot és Romániát is, ahol 25-en haltak meg. Minden arra utalt, hogy a megnövekedett oxigénfelhasználás játszik szerepet a tüzek kialakulásában. Vizsgálni kezdtem, hogy a kórtermekben lévő anyagok éghetőségi paraméteri hogyan változnak oxigéntöbblet hatására. 

– Szerencsére orvosi, kutatói berkekben is támogatásra talált.

– Sokat köszönhetek Dr.  Becsei László főigazgató főorvosnak, aki maximálisan mellettem állt, információkkal látott el, eszközöket biztosított. A budapesti laborban Dr. Kerekes Zsuzsa irányítása mellett az anyagok kémiai laborelemzését is el tudtam végezni. Ennyi év tapasztalattal a hátam mögött is megdöbbentő volt látni, hogy oxigéntöbblet hatására milyen könnyen gyulladnak meg a szövetek – a kórházi lepedő, matrac, takaró,– és milyen nagy sebességre kapcsol az égés. Speciális géppel azt is pontosan meg tudtuk határozni, mi az a térfogatszázalék, amely a veszélyt már hatványozottan növeli. 

– Itt jön még a képbe az emberi tényező.

– Igen. Interjút készítettem Dr. Bóna Attilával, a békéscsabai intenzívosztály főorvosával is, aki elmondta, nagy problémát jelent, ha a beteg a kanült, álarcot, maszkot, azaz a légzéstámogató eszközt akár pár percre is leveszi, maga mellé teszi. Az oxigén ilyenkor a beállított értéken áramlik tovább, csak éppen nem a tüdőbe, hanem mondjuk az ágynemű anyagába. Ha a szövet gyújtóforrással, például egy öngyújtóval találkozik, olyan égés veszi kezdetét, amelyre senki nem gondol. A tűz hirtelen belobban, rohamosan terjed, láncreakció alakul ki. 

– Hogyan lehet a szerencsétlenséget megelőzni?

– Javaslatot tettem arra, hogy ellenőrizzék az oxigénszintet a kórtermekben. A rendellenes kiáramlást ma csak a személyzet észlelheti, ha ténylegesen bemegy a beteghez. Olcsó és praktikus jelzőrendszer kell, ami folyamatosan detektálja, monitorozza a helyiségek oxigénszintjét. A másik fontos tényező az ember. A tüzek keletkezését mindig a nyílt láng használatára lehetett visszavezetni. Az orvosi oxigén és az éghető anyag az ellátás során nélkülözhetetlen, a gyújtóforrást kell eltávolítani, amely jogi szabályozással megvalósítható. Gyufa, öngyújtó senkinél sem lehet a kórteremben, mert a tűz oxigéndús környezetben hihetetlenül nagy sebességgel öl, óriási a füstfejlődés és a hőmérsékletemelkedés; mintegy 1200-1400 Celsius-fokosak a lángok. A fekvőbetegeknek ilyenkor nincs esélye a menekülésre. Eltekintve a ritkább technikai meghibásodásoktól a tűzestek 90-95 százaléka a javasolt intézkedésekkel elkerülhető.

– Csaknem 27 éve tűzoltó, számtalan oltást vezényelt le, tüzet vizsgált meg. A rátermettség, a szakmai tapasztalat mellett szükséges egyfajta különleges látásmód is?

– A tűzvizsgálat komplex, rekonstruktív gondolkodást igényel, néha építésznek, pszichológusnak, vagy gépésznek kell lenni. Ha valaki nem érzi magáénak, nem is lesz benne jó. Az ok-okozati összefüggéseket keressük, vizsgáljuk a személyi felelősséget is. A tények, az adatok, a bizonyítékok számítanak, az eseménysor időrendi és okozati összefüggéseinek dokumentálása, hitelt érdemlő bizonyítása.

– Beleégnek a memóriába az emlékezetesebb esetek?

– Általában a halálos kimenetelűek igen. Több mint húsz éve három kisgyermek életét követelte egy orosházi tűzeset, amelynek vizsgálata komoly kihívás volt. Akadt, amikor egy komplett üzemi technológia működését kellett megérteni az okok feltárásához, máskor meg biztosítási csalást kellett felgöngyölíteni szilveszter éjszakáján. Hivatásomként élem meg a munkám, amikor leveszem a bevetési védőruhát, fejben sokszor tovább foglalkoztat egy-egy ügy, egy-egy téma. A szén-monoxid-mérgezésekkel kapcsolatban is kutatok két budapesti egyetemmel karöltve. 

– Van mottója?

–  A cselekvés és a gondolkodás megfelelő aránya, a folyamatos fejlődés. A tűzvédelem is egy komplex, három részre tagolódó rendszer. Először is a szabályok betartásával, gondossággal például úgy építkezünk, tevékenykedünk, hogy lehetőleg ne legyen tűz. Ha mégis bekövetkezik, a tűzoltók eloltják, majd a harmadik szakaszban kiderítik a keletkezés okát. A három szakasz összeér, egyfajta körforgás jön létre, amikor folyamat végén a megszerzett tapasztalatokat beépítik a létesítési, használati szabályokba. Amikor oktatok, előadok, a fentieket mind igyekszem megértetni a hallgatósággal.