Gyűrűket, karkötőket készítenek, sütik, díszítik a mézeskalácsokat a csabai Téglában

Hetente más-más csoportokkal augusztus 4-éig rendezi meg a Békés Megyei Népművészeti Egyesület a 34. Komplex Népművészeti Táborát Békéscsabán, a Tégla Népművészeti Alkotóházban. Pál Miklósné, az egyesület elnöke kiemelte, több mint 500 résztvevő fordul meg a 32 kézműves csoportban. A résztvevők Magyarország legkülönbözőbb településeiről, valamint Székelyföldről, a Vajdaságból, Felvidékről, Hollandiából, Ausztriából és Olaszországból érkeznek.

Nyemcsok László

Fotó: Bencsik Ádám

A felnőtt tábor mellett majdnem minden héten gyermek- és ifjúsági csoportok is működnek. A legfiatalabb táborlakó öt-, a legidősebb 80 éves.

– A 32 csoport a népi kézművesség legkülönbözőbb területein működik, és hoznak létre különböző alkotásokat – hangsúlyozta Pál Miklósné. – Néhány példa: bőrműves, bútorfestő, csipkekészítő, faműves, fazekas, gyöngyfűző, kosárfonó, mézeskalács-készítő, nemezes, szíjgyártó, takács, tűzzománcos. A csoportfoglalkozások mellett táborszintű programokkal színesítjük az adott hetet, amelyben előadásokat hallgatnak meg a résztvevők, vállalkozói fórumokat tartunk számukra, népdalokat énekelnek, néptáncolnak, valamint ismerkednek a népi gasztronómiával.

Hétfőn a XXI. Dél-alföldi Gyermek Népművészeti Tábor nyitotta meg többek között kapuit. Bujdosó Enikő óvónő, mézeskalács-készítő szakoktató, a csoport vezetője elmondta, a gyermekek egy hét alatt textilből, fonalból, bőrből, gyapjúból, gyöngyből játékokat készítenek. Mézeskalácsot, mézespuszedlit sütnek és díszítenek. Kiskönyvet készítenek, agyagoznak, bábot barkácsolnak. A csoport tagjai körjátékokkal, népdalokkal, polgári táncokkal ismerkednek meg. A saját készítésű hangszerrel ritmusjátékokat játszhatnak, valamint betekinthetnek a különböző népi kismesterségek műhelymunkáiba.

Jenei Anikó hímzőoktató, varrónő, népi iparművész a kezdő és haladó gépi hímző csoportot vezeti.

– A résztvevők az öt nap alatt megismerkednek a nyargalásos hímzés mintázási lehetőségeivel – ecsetelte. – Elmélyülhetnek a kalotaszegi, illetve palóc nyargalás motívumvilágában. Az egy hét alatt a résztvevők elkészítenek a megtanult technikák alkalmazásával egy használati vagy viseleti darabot. Lehetőség lesz az elkészült kisebb tárgyak funkcióknak megfelelő összeállítására is.

A gyöngyfűző és népi iparkészítő csoport vezetője Farkasné Jeszenszky Anita népi iparművész, segítői Bendli Krisztina és Kissné Wagner Mária.

– A jelentkezők a hét során megismerkednek a vízszintes és függőleges fűzésmódokkal, a sárközi gyöngygallérok hagyományos és újragondolt változataival, a kárpátaljai gyöngygallérok mintavariációival – emelte ki Farkasné Jeszenszky Anita. – A táborlakók két csoportban, egymás melletti termekben dolgoznak, programjuk majdnem azonos. A gyöngyfűzésben kevésbé jártas résztvevők csoportja megtanulja a népi ékszerek alapvető fűzési technikáit, a haladókkal a korábbi ismereteikre épülve hagyományos és modern ékszereket (karkötő, medál, gyűrű, nyaklánc) készítünk.

A kemenceépítés és a kosárfonás is terítéken

A kemenceépítő csoport vezetője Békési István cserépkályha- és kandallókészítő mester, népi iparművész. Ez a tábor nem a Téglában kapott helyet, hanem Veres Viktor tanyáján. Békési István elmondta, a tábor résztvevői megismerkednek egy hagyományos, alföldi stílusú nyárikonyha-együttes – búbos kemence, mellé épített katlan és rakott sparhelt – építésével. Agyag-kötőanyagot kevernek, hódfarkú cserepet szeletelnek, törekes sárral tapasztanak. Megismerkednek az építményalap kitűzésének fortélyaival.

A kosárfonó csoportot Kovács Zoltán kosárfonó szakoktató irányítja. A résztvevők héjas vesszővel dolgoznak. Az öt nap alatt a kezdő kosárfonók különböző formákat készítenek: szélesedő, szűkülő, öblös tároló és kisebb bevásárlókosarakat. A gyakorlattal rendelkező kosarasok kávás, tarisznya-, különböző ovális és kerek, skandináv típusú kosarakat készítenek.