Ásatás

2023.07.19. 11:52

A bronzkori élet nyomait keresik Medgyesegyházán

Folytatódik a tavaly megkezdett ásatási munka a medgyesegyházi lelőhelyen; késő bronzkori erődített település feltárásán dolgoznak szakemberek és egyetemi hallgatók a debreceni Déri Múzeum régészeinek, Szeverényi Vajknak és Priskin Annának a vezetésével.

dr. Nagy Szilvia

A kitermelt földet át is rostálják

Fotó: A szerző felvétele

Szeverényi Vajk vezető régész elmondta, a város déli határában, a Lagzi-dűlőben lévő lelőhelyet annak idején légifotóról azonosították az orosházi kollégáik, akik eredetileg Árpád-kori földvárakat, illetve tatárjáráskori csaták helyszínét keresték a környéken. 

– A késő bronzkori erődített település "fénykora" az időszámításunk előtti 1350-1100 környékére datálható. Felülnézetből, a légi felvételekről szépen látszanak az árkok, sáncok nyomai. Kiderült, sok modern település határában van egy-egy ilyen földvár, tehát a kollégák egy őskori-bronzkori földvár-rendszerre bukkantak, melynek egyik része Medgyesegyháza határában található – sorolta a szakember, hozzátéve, a Békés-Csanádi háton túl a romániai Arad és Temes megyében, valamint a Vajdaság keleti végében nemzetközi kutatócsoportok tárják fel az erődített településeket.  

– Jelentőségteljesek, megépülésük, majd két-háromszáz év múltán az eltűnésük, komoly társadalmi-gazdasági változásoknak a jele. A medgyesi lelőhely körülbelül harminc hektárnyi, de például Csanádpalotánál van egy 460 hektáros erődítés. Az árokrendszerek, a többszörös árkok nagy területet ölelnek körül, rejtély, pontosan miért épültek, mekkora részük volt lakott, vagy "csak" ceremoniális események színhelye – tette hozzá.

Szeverényi Vajk azt is elmondta, a monumentális méretű árkokból, sáncokból a felszínen nem látszik semmi. Szántották, vetették a területet, az időjárás is alakította, megkopott. 

Régészhallgatók is dolgoznak a medgyesi lelőhelyen 
Fotó: A szerző felvételei

– A sáncok és árkok ma már csak 20-30 centis kiemelkedések, mélyedések, hepehupák, amelyeket csak akkor észlel az ember, ha pontosan tudja, mit keres. A szelvény, amin jelenleg dolgozunk, négy méter mély. Az alja a sárga színű altalaj, bolygatatlan alapkőzet. A betöltés kevert föld, ami visszatemetődött az árokba, miután már nem használták. A betöltést ássuk ki, hogy megtaláljuk az árok eredeti alakját. Most nem kerültek elő facölöpök, faszerkezetek a sánc helyén. Tulajdonképpen tű a szénakazalban, óriási szerencse, hogy egy évvel ezelőtt a belső árokban megtaláltuk a hallgatók által Helénának nevezett, ide eltemetett nőt. A sírok általában a településeken kívül vannak, a bronzkoriak ráadásul sokszor urnatemetők, a testeket főként hamvasztották – sorolta a szakember, hangsúlyozva, hogy még az égett csonttöredékekből is lehet életkort, nemet vizsgálni, hiszen manapság már komoly bioarcheológiai, archeogenetikai kutatások, izotópelemzések állnak rendelkezésre, sok mindenre fény derülhet az egyén életútjáról. Helénának a csontvázát, amit bronz hajkarikákkal találtak meg kutyacsontvázra, kecskekoponyára temetve, jelenleg az ELTE biológia tanszékén vizsgálják. Vettek ki belőle kisebb darabokat, amiket radiokarbonos kormeghatározásnak vetnek alá, jövőre várhatók eredmények. 

A medgyesegyházi határban zajló munka egy hónapot ölel fel, rendkívül intenzív. A külső oldalt kiszélesítették, jelenleg ásóval, lapáttal dolgoznak, az élet nyomait keresik. Sok a bizonytalanság, de a régészek bíznak abban, hogy rejt még érdekes leleteket a föld. 

– Ha előkerül valami, eszközt váltunk, kézi szerszámokkal, spaklikkal, ecsetekkel dolgozunk tovább. Mindent eredeti helyzetében megőrzünk, lefotózzuk, azután kiemeljük. A kitermelt földet a legkisebb leletek megtalálása érdekében átrostáljuk – árulta el Priskin Anna régész. Hozzáfűzte, kerámiatöredékek, állatcsontok (főként szarvasmarháé, juhé, kecskéé, olykor kutyáé, lóé, levadászott állatoké) kerülhetnek elő, és mindent eltesznek. A földmintákat zsákokba gyűjtik, majd átmossák, így a szerves anyagok, például égett magvak is előkerülnek, ezeket később botanikusok vizsgálják meg. Még a gyomnövényekből is lehet következtetni arra, miket termesztettek a régmúlt emberei. Szeverényi Vajk hozzátette, ha például ellenállóbb kölesmaradványokat találnak, az klímaromlásra utalhat. Arra is keresik a választ, milyen társadalmi átalakulásokat hoztak a korai járványok, hogyan éltek a bronzkoriak.  Még talány, hogyan nézhetett ki a társadalmuk, feltételezik, hogy létezett egyfajta településhierarchia, ami hierarchikus társadalmat tükröz. Erre keresnek bizonyítékokat, vagy épp' cáfolatot. 

A mágneses erőteret is mérik

A Déri múzeum szakemberei elmondták, a régészek előbb roncsolásmentes felderítéssel kezdenek, hogy később minél célzottabb lehessen a legköltségesebb rész, az ásatás. A szántásból felszedik a csontokat, a cserepeket, ezek pontos lelőhelyeit, koordinátáit GPS-sel bemérik. Négyzethálókat jelölnek ki, ahol geofizikai felmérést is végeznek: egy speciális műszerrel mérik a mágneses erőteret. (Ha egy korábbi gödör, házalap található a területen, akkor megváltozott mágneses mezőt jelez a műszer). Térképre viszik az adatokat, kijelölik a szelvényeket, majd ásnak, rostálnak. A legizgalmasabb persze mindig egy-egy különleges lelet megtalálása. Heléna kiemelése is ilyen emlékezetes pillanatnak számít. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában