Békéscsaba régen és ma: faluból várost alkotott Sztraka Ernő

Sztraka Ernő Békéscsabán született 1830-ban. 1855-ben szerezte meg Bécsben az egyetemi diplomáját, ezután átmenetileg Gyulán dolgozott Bodoky Károly mérnöknél, ahol vízszabályozási feladatokban vett részt. 

– Békéscsaba akkor még nem volt város. Megüresedett a főmérnöki állás, mert Kemény Mihály, az akkori főmérnök nem vállalta azokat a feladatokat, amiket a képviselő-testület a település rendezésével kapcsolatban megfogalmazott. Lemondott, és Sztraka 1861 szeptemberétől visszaköltözött ide, a szülővárosába, onnantól kezdve pedig több mint harmincegy évig látta el nagy lelkiismeretességgel azt a feladatot, aminek az eredménye ma is látható Békéscsabán. Ha nincs az ő szakmai rátermettsége, odaadó, hűséges, szakmailag mindent felülmúló munkája, akkor ez a város valószínűleg nem egy ilyen nagyságrendű település lenne, hanem a mostaninál egy sokkal jelentéktelenebb – fogalmazott Kis Béla építész.

Úgy folytatta, Sztraka itt egy olyan környezetbe csöppent bele, ami rendkívül pocsolyás, sáros, mocsaras volt akkoriban, görbe utcákkal, sikátorokkal, zsákutcákkal.

– Ezeket szisztematikusan, sziszifuszi munkával kiegyenesítette, rendkívül sok utcaszabályozást hajtott végre, az állóvizeket lecsapoltatta, új közterületeket jelölt ki, meghatározta az építési szabályrendeletet. Akkor úgy hívták Békéscsabát, hogy „irdatlan nagy falu”, vagy „óriási nagy falu”, ebből a településből Sztraka pedig várost alkotott – fogalmazott. 

Kis Béla ismertette: ligeteket, közterületeket, új utcákat hozott lére, ami azért is jelentős, mert a Békéscsabára látogató turisták ezeket az épületeket fotózzák, melyek az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épültek. Kiemelte, mindez zömében nem jöhetett volna létre, ha Sztraka Ernő nem végzi el ezeket a városrendező feladatokat. 

– Az épületek jelentős része olyan területekre épült, ahol korábban utcák, utak, pocsolyák, mocsaras részek voltak. Példaértékű az ő szervező- és városátalakító munkássága – összegzett az építész.