Verasztó János: húsvét üzenete az irracionális csoda

– A békéscsabai evangélikus hívek Nagyhéten milyen ünnepi alkalmakon élhetik meg a hitüket?
– A Nagyhét Virágvasárnapon szlovák nyelvű passióolvasással és magyar nyelvű istentisztelettel kezdődött nálunk. Nagypénteken 10 órától tartunk ünnepi istentiszteletet, este öttől pedig a Jézus szenvedéstörténetét idézzük fel: az újszövetségi igeszakaszokat lelkészek olvassák, amire a gyülekezet énekversekkel válaszol. Nagyon lélekemelő minden ilyen szertartás. Húsvétvasárnap hajnali 5 órakor lesz ünnepi istentisztelet, amely alkalmat néhány éve vezettük be az egyházközségünkben és nagyon népszerű valamennyi korosztály körében. Ifjúsági énekekkel, gitárkísérettel zajlik. Amikor elkezdődik az istentisztelet, még sötét van, de mire befejeződik, már kivilágosodik. Ez az istentiszteleti alkalom különösen alkalmas arra, hogy a feltámadás csodájával először szembesülő asszonyokkal való azonosulás érzést adja nekünk. Ők is korán, még a hajnali órákban mentek Jézus Krisztus sírjához, de üresen találták azt. Egy keresztény embert egyébként minden napfelkelte szimbolikusan a feltámadásra emlékezteti, amikor a halál sötétjét felváltja az élet világossága. Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn is 8:45-től szlovák lesz, majd 10 órától magyar nyelvű ünnepi úrvacsorás istentisztelet, melyekre szeretettel várjuk az evangélikus híveket.

– Miről fog prédikálni idén húsvétkor?
– Húsvét lényege és üzenete 2000 éve ugyanaz. Egy irracionális csoda. Húsvét kettős fókuszú ünnep, melyben Nagypéntek és Húsvétvasárnap egybekapcsolódik. Nagypénteket nem értjük meg Húsvétvasárnap nélkül és Húsvétvasárnap üres lenne Nagypéntek nélkül. Irracionális, vagyis az ésszerűségen túlmenő az, hogy egyetlen valakibe koncentrálódik minden egyes ember bűne és bele is hal, majd ugyanő harmadnapra feltámad a halálból. Hit által mindezt megragadhatjuk. Ez az ember egyetlen reménysége. Idén is erről fogok beszélni.

– A húsvétünneplés egyéb formáiról mit gondol?
– A népszokások közösségi értékeket őriznek, amik atomizálódó világunkban értéket képviselnek. Ha a népszokások gyökereit kutatjuk, szerintem azok mélyén is minden esetben a feltámadást láthatjuk meg, de Jézus nélkül ezek nem értelmezhetők. 

– Teljesen szabadon ünnepelhetünk idén?
– A koronavírus-járványhelyzet lecsengésével ez a húsvét lesz az első nagyobb egyházi ünnep, amelyet korlátozások és félelmek nélkül ünnepelhetünk meg. Nagy reménységgel vagyok miatta, mert az a meggyőződésem, hogy a járványhelyzet után nagy vágy él az emberekben, hogy újra együtt éljék át a templomi közösségi ünneplés élményét.