Közép-Ázsiába tettek időutazást a békéscsabai előadáson - galériával

Az MCC békéscsabai képzési központjában dr. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője illetve dr. Gönczi Róbert, a Mathias Corvinus Collegium junior elemzője tartott előadást, a vendégekkel Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet kutatója beszélgetett.

A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, Közép-Ázsia köztársaságairól, hétköznapi nevükön „a sztánokról” Magyarországon is egyre gyakrabban hallani. Az elmúlt években a Türk Államok Szervezete, az asztanai világkiállítás, az afganisztáni evakuáció, a karakalpak felkelés vagy éppen a kipcsakok kapcsán is volt szó róluk a hazai médiában. Azonban azokkal a kutatókkal, akik, habár rövid ideig, de közelről is láthatták, hogyan élnek ezekben az országokban, ritkán lehet találkozni. Ezek az országok az egyre inkább felértékelődő nagyhatalmak, így például Kína, Oroszország és Irán szorításában vannak. A népességrobbanás, az államközi konfliktusok, a vízpazarlás és az éghajlatváltozás hatásai komoly migrációs válságot eredményezhetnek a régióban, amely súlyos terhet jelentene Európa számára is. 

A Migrációkutató Intézet három munkatársa 2022 augusztusában látogatott Közép-Ázsiába, az útjuk során szerzett tapasztalataikat osztották meg az érdeklődőkkel. Mint elhangzott, dr. Vargha Márk alapvetően a mediterrán térséggel foglalkozik migrációs szempontból, dr. Gönczi Róbert a posztszovjet térség kutatója, a kérdező, Kovács Blanka pedig Afganisztánnal és a szomszédos országokkal foglalkozik munkája során. A kutatók tavaly nyári útjuk során három országban jártak: Kazahsztánban, Almatyban; Üzbegisztánban, Taskentben illetve Kirgizisztán fővárosában, Biskekben. 

– A Közép-Ázsiai régiót öt volt szovjet tagköztársaság alkotja, melyeket több, tradicionális jellemző köt össze politikai, gazdasági és regionális szempontból. Ide tartozik az óriási Kazahsztán, tőle délre Üzbegisztán és Kirgizisztán, illetve Türkmenisztán és Tádzsikisztán is – kezdte a térség ismertetését  dr. Gönczi Róbert, a Mathias Corvinus Collegium junior elemzője.

Úgy folytatta, az utóbbi két országban nem jártak. Türkmenisztánt a Közép-Ázsiai régió Észak-Koreájának is nevezik autokratikus jellegzetességei miatt, így szinte lehetetlen eljutni oda, Tádzsikisztán pedig egy nehezen megközelíthető, a többi országtól gazdaságilag elmaradott köztársaság. A meglátogatott országok közül az elemző kitért Kazahsztánra, ami korábbi vezetője révén, politikai illetve gazdasági okokból is kiemelkedik a sorból. Elhangzott, rendkívül sok forrással rendelkeznek, így kőolajjal, földgázzal, sok jelentős tartalékkal, amik az országot a világpiacon előnyös helyzetbe juttatták. Kirgizisztánnal kapcsolatban a kutató kiemelte, fő exportcikkük a víz, aminek oka, hogy alpesi jellegű földrajzzal rendelkeznek. Emellett abban is eltér a többi tagköztársaságtól, hogy regionális szinten egy fejlett demokráciának nevezhető, ami persze nem összehasonlítható a mi demokráciánkkal. Ott viszont egyfajta demokratikus fellegvárnak tekinthető. Jelentős vízkészletükkel a régió többi országát is segítik, ahol viszont éppen, hogy vízhiány van.

Dr. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője arról beszélt, egy időutazás volt az a néhány nap, amikor a gyermekkori élményei is felélénkültek.

– Ez a régió azért érdekelt minket nagyon, mert van a múltunknak egy velük közös szelete, a szovjet időszak, amikor ugyanabba a keleti blokkba tartoztunk, mint ők. Számunkra, akik kiskorunkban éltük meg a szocializmusnak ezt a pár évét, ez egy időutazás volt. Láthattunk olyan épületeket, amik Magyarországon is fel-fel tűnnek, de ott egyes városokban rettentően elhanyagoltan. Úgy gondolom, mindenképpen érdemes magyarként ebbe a régióba ellátogatni – foglalta össze benyomásait a vezető elemző.