Csergetéssel búcsúztatták az óévet Békéscsabán - galériával, videóval

A szilveszteri hagyományőrző eseményt hatodik alkalommal rendezte meg a Guzsalyas Egyesület, a Széchenyi István Lótenyésztési Egyesület és a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör szombaton 11 órától. 

Szőke Péter, a Guzsalyas Egyesület elnöke elmondta, 2017 óta szervezik meg minden évben az eseményt Czesznak Dáviddal és Czesznak Jánossal, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Hozzátette, 2021-től a Békéscsabai Hagyományőrző és Kulturális Kör is közreműködik az esemény szervezésében, illetve a Békés Megyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület is mindig jelen van. A hagyományőrzők többé-kevésbé népviseletben, szifraszűrökben és karikásostorral jelennek meg.

A csergetők 11 óra előtt az Andrássy útról indultak a főtérre. Puju János, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagja, a Békés Megyei Értéktár Bizottság tagja elmondta, minden olyan hagyomány és tradíció fontos számukra, amiről úgy érzik, hogy át kel adniuk az utókornak. Hozzátette: ez a fajta hagyomány és viselet, illetve ez a tradíciókhoz való hozzáállás mindenképpen követendő példa.

– Azt gondolom, hogy mára már a szilveszteri csergetés beépült a köztudatba és nagy örömünkre szolgál, hogy a határainkon túlról is érkeznek már közénk, hozzánk – tette hozzá. 

Zalai Mihály, a megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy egy olyan kultúra terjed a világon, ami teljesen egyformává, egyneművé tesz bennünket. A helyi szokások kezdenek eltűnni mindenhol és kezdenek amerikanizálódni, így mindenhol ugyanazokkal az eseményekkel, díszletekkel találkozunk. 

– Pedig minden vidéknek, országnak megvannak a maga téli ünnepei. Jó különbözőnek lenni, jó megőrizni és megélni a saját hagyományainkat, és jó ebben a különbözőségekben népeknek egymás mellett élni – fogalmazott.

A rendezvényen Harangozó Imre néprajzkutató ismertette a szilveszteri csergetés hagyományait. 

– Az esztendő kerekének minden fordulóján van valami olyan hagyomány, ahol valamilyen zajkeltés történik – gondoljunk csak a mohácsi busójárásra. Ennek az az oka, hogy a régi ember úgy gondolta, hogy amikor valami változik, akkor előfordul, hogy a rontó, az ártó, az emberi létet veszélyeztető erők kiszabadulnak, és ezeket illik elriasztani. Nagyon régi szokása, kultúrája ez az embernek, úgy nevezi a szakirodalom, hogy analógiás mágiás gyakorlat – ismertette Harangozó Imre. 

A csergetés első felvonása röviddel dél után kezdődött, amikor az óévre megemlékezve huszonkét ostorcsapást hallhattak az érdeklődők. Ezután néptánc- és ostorbemutató láthattak az érdeklődők. Ezt egy karikás ostor bemutató követte, végül pedig délután a csergetés második fordulója következett, ezúttal már 23 ostor csattanással.