A fúvósok koncertje után szekéren gurult Békéscsaba főterére a friss búzából sütött kenyér - galériával

Békéscsaba főterén szombaton a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekarral hangoltak augusztus 20-ára, majd katonai tiszteletadás mellett ünnepélyes felvonták a magyar zászlót. Ezt követően a Molnárházból szekéren gurult be a friss búzából készült új kenyér, amelyet Kutyej Pál evangélikus lelkész, Marti Miklós református lelkész és Szigeti Antal plébános szentelt, áldott meg, majd Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Szarvas Péter polgármester szegett meg.

L. B.

Fotó: Kiss Zoltán

A kenyér Isten adománya, amely tartalmazza az emberi tevékenységet is – fogalmazott beszédében Herczeg Tamás. Az országgyűlési képviselő szerint az új kenyér jelképezi az erőfeszítést is, és megmutatja, hogy az orosz-ukrán háború és a szárazság ellenére is lesz, ami az asztalra kerül. Kiemelte, a kenyérben benne van a hit, a hagyomány, a közösség, valamint az emberi jóság is. Hangsúlyozta, hogy erőt kell meríteni, közösen kell megoldani a feladatokat, és aláhúzta, az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy a békéscsabaiak képesek mindenkor helyt állni. Most is együtt kell dolgozni a családért, a közösségért, a településért, az országért.

A fúvósok koncertje után szekéren gurult Békéscsaba főterére a friss búzából sütött kenyér

Fotók: Kiss Zoltán

A rendezvényen köszöntötték azokat, akik a napokban országos kitüntetéseket érdemeltek ki: így Szánduné Ujszigeti Gabriellát, a Kós Károly technikum nyugalmazott igazgatóját; Harangozó Imre tanárt, néprajkutatót; Medve József rendőr főtörzszászlóst; Hajnal Editet, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettesét; Banner Zoltán írót, költőt, művészettörténészt; dr. Elek Tibort, a Bárka főszerkesztőjét; valamint Kádár Ferenc népzenészt.

Információink szerint a délutáni és esti békéscsabai programokat az időjárás miatt a Csabagyöngye Kulturális Központban tartják.

Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter augusztus 20-a kapcsán úgy fogalmazott: Szent István ünnepe mindig is az optimizmus, a talpon maradás és a hálaadás ünnepe volt. Különösen igaz ez manapság, a háború, az aszály, az infláció vagy a világjárvány idején. Kiemelte: Szent István ezeréves államiságunk, nemzeti létünk egyik legfőbb szimbólumának számít; élete, uralkodása és tettei mindannyiunk előtt példaként állhatnak. Hangsúlyozta, hogy a térség Szent István korában is intenzíven fejlődött, és Békéscsabán ma is látványos, intenzív, fejlesztésekben gazdag időszakát éli. Úgy véli, hogy rendkívül viharos időket élünk, sok kihívás között kell helyt állni; és szerinte gondosan, szorgalommal és alázattal kell megóvni, illetve tovább építeni azt, amit elődeink ránk hagytak.