Vésztő

2022.06.21. 11:24

Megmentik a mágori szelvényt

Egy nagyszabású és többéves projekt részeként egy nemzetközi, régészekből és restaurátorokból álló csapat dolgozik júniusban Vésztő-Mágoron. Céljuk, hogy az egyre romló állagú, 1986-ban feltárt, bemutatóhelyként szolgáló régészeti szelvény állapotát stabilizálják, és hosszú távra biztosíthassák annak látogathatóságát – mondta a konzerválási munkát irányító békéscsabai dr. Gyucha Attila, az egyesült államokbeli georgiai állami egyetem régészprofesszora. A program végső fázisában egy olyan kiállítást hoznak létre, amely 21. századi élményt nyújt a látogatóknak.

Licska Balázs, [email protected]

A cardiffi egyetem restaurátorai dr. Ashley Lingle és dr. Jerrod Seifert dolgoztak a szelvényben

Fotó: Licska Balázs

A 19x4,5 méteres szelvényben a mágori tell, azaz lakódomb rétegei, valamint számos régészeti jelensége – mint például épületek és sírok – figyelhetők meg – kezdte dr. Gyucha Attila, hozzátéve, hogy a mágori domb nem természetesen módon keletkezett, hanem a lelőhely sok évszázados lakottsága eredményezte annak kiemelkedését környezetéből. A tellek jellemzően két időszakban, az újkőkorban és a bronzkorban keletkeztek az Alföld területén.

A tell saját anyagából – a visszavágott és a leomlott részek földjét felhasználva – különleges téglákat készítenek
Forrás: Licska Balázs

Hangsúlyozta, hogy a mágori Magyarországon a legmagasabb tell a maga a hét méternyi rétegsorával. A rétegek képződése az újkőkorban, mintegy 7300 éve kezdődött, a domb a végleges magasságát több mint 3500 évvel ezelőtt a bronzkorban nyerte el, majd erre épült rá az Árpád-korban a Csolt monostor. Vésztő-Mágoron nemcsak Európában, hanem a világon is egyedülálló módon épülettel fedték le és tették bemutathatóvá az 1986-ban feltárt ásatási szelvényt.

Elmondta, hogy a 2000-es évek elejétől kezdve számos magyar-amerikai régészeti program bázisa Vésztő. 

Rendszeres mágori látogatásaik során azt tapasztalták, hogy a látogatók körében rendkívül népszerű ásatási szelvény állapota jelentősen leromlott. Ezért néhány éve kezdtek el azon dolgozni, miként menthetnék meg a Békés megyei közösség számára fontos bemutatóhelyet.

A professzor hozzátette, hogy a régészeknek nincs tapasztalatuk abban, hogy miképpen lehet megőrizni és helyreállítani a mágorihoz hasonló szelvényeket, hiszen azokat feltárásukat követően jellemzően visszatemetik. Ezért felvette a kapcsolatot a Közel-Kelet hasonló lelőhelyein hasonló problémákkal küzdő cardiffi egyetem elismert restaurátoraival.

Előző év novemberében terepszemlét tartottak Mágoron, és formálisan is létrejött a Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Program, amelyet dr. Gyucha Attila mellett dr. Paul Duffy, dr. William Parkinson, dr. Ashley Lingle és dr. Jerrod Seifert vezet.

Az állagmegóvási projekt megtervezése mellett tavaly ősszel olyan adatrögzítő berendezéseket helyeztek ki a szelvényben, amelyekkel a hőmérséklet és relatív páratartalom alakulását mérhetik éveken keresztül. Emellett beszereztek speciális talajszondákat is, amelyekkel egy méteres mélységig figyelhetik meg a metszetfalak viselkedését. Kiemelte, hogy az adatok kiértékelése alapján alakítható majd ki egy állandó mikroklíma, amely gátat szab majd a szelvény további állapotromlásának.

Elmondta, hogy ebben az idényben az állagmegóvás érdekében két módszerrel dolgoznak. Egyrészt a szelvény omlásnak kitett metszetfalait visszavágják, igyekezve olyan mélységet elérni, amellyel a további, kiszáradás miatti földlepergést megelőzhetik. Másrészt a menthetetlen metszetfalakat visszaépítik. Ennek érdekében a tell saját anyagából – a visszavágott és a leomlott részek földjét felhasználva – készítenek különleges téglákat. Mindeközben rengeteg régészeti információt gyűjtenek a lakódomb fejlődésével kapcsolatban.

 

– Vésztő-Mágoron a régészeti feltárások nagy többsége a 70-80-as évekre esett, amelyek során hatalmas mennyiségű lelet került a felszínre – folytatta dr. Gyucha Attila, hozzátéve: szegedi egyetemi hallgatók segítségével most ezek feldolgozásához is hozzákezdtek.

A professzor elmondta, az állagmegóvási munkálatokat követően a szelvényt magában foglaló épületet némileg át kell majd alakítani, és egy olyan klímaszabályozó rendszert építenek be, amellyel a hőmérséklet és a páratartalom állandó szinten tartható a szelvényben. 

Hangsúlyozta: a négy évre tervezett projekt végző fázisában egy olyan bemutatóhelyet kívánnak létrehozni, amely a mágori tell izgalmas történetét 21. századi eszközökkel mutatja be a látogatóknak.

Többen vesznek részt a munkában

Az állagmegóvási és kiállítási projekten együtt dolgoznak a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhellyel, a vésztői önkormányzattal és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal – ismertette dr. Gyucha Attila. Hozzátette, hogy projekt finanszírozása ebben az évben jelentős részben a német Foundation for the Study and Preservation of Tells alapítvány pályázatából valósul meg. Emellett Vésztő önkormányzata, a georgiai állami egyetem, a cardiffi egyetem, a kieli egyetem, valamint a chicagói Field Museum támogatja a programot.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában