Ragaszkodni kell a kereszténység, a család és a nemzet hármasához

– Az írások közérdeklődésre számot tartó eseményeket elemeznek, igyekeznek azokkal kapcsolatban iránymutatást adni – ecsetelte dr. Kasznár Attila, kiemelve, a publicista mindig leteszi a voksát valamilyen értékrend mellett, amely meghatározza a meglátásait. A kötet címe kapcsán hozzátette, a túlélési ösztön azt jelenti, hogy alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz.

A migráció kapcsán arról beszélt: a népmozgások egyidősek az emberiséggel, de a koordinálatlan kulturális keveredés gondot okoz. Az asszimiláció nem lehet cél, de az integrálódás elvárható. Azt mondta: a demokrácia alapja a szabadság, ám ez nem egyenlő a szélsőséges szabados gondolkodással, ebből erednek a mostani problémák.

Nagy Dóra hangsúlyozta, ahogy az egyénnek, úgy egy-egy nemzetnek is megvannak a sajátos karakterjegyei. Akik gyökér nélkülivé válnak amiatt, hogy kiszedik belőlük az evidens dolgokat, azok nem képesek túlélni a viharokat, mivel nincs mibe kapaszkodniuk. Ezért kell ragaszkodni a kereszténység, a család és a nemzet hármasához. Akik ezeket atomokra szedik, azok elvesznek.

Úgy véli, ma nincsenek valós közösségek. Ha az embereket elidegenítik egymástól, akkor befolyásolhatóvá válnak, ha pedig a családot szétszedik, akkor az egyének egyedül maradnak. Közülük a legformálhatóbbak a gyerekek – ezért kell őket megvédeni.

A magyarság ezeréves történelme során mindig fel volt adva a lecke – fogalmazott Lóránt Károly. Szerinte most is kemény idők jönnek, és nem az lesz a probléma, hogy hat vagy tíz százalék lesz az infláció, hanem az, hogy lesz-e villany és fűtés. Most a túlélés azt jelenti, hogy ki kell maradnia az országnak az orosz-ukrán konfliktusból. Olyan gazdaságot kell teremteni, amely él a nemzetközi együttműködések lehetőségeivel, viszont amikor baj van – betör a koronavírus-járvány vagy kitör egy háború –, akkor alapvető szinten képes ellátni saját magát. Ezért lenne szükség szerinte több hazai áruházra.