Megvédik a magyar földet, kiállnak a magyar gazdákért: agrárfórum Szarvason

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hívta életre azt a sajtótájékoztatót hétfőn, amit a kamara és a szövetség által szervezett fórum előtt tartottak Szarvas-Ezüstszőlőn. Az esemény a Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért! címet kapta.

Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta, rendezvényük célja, hogy lezárása után kiértékeljék az elmúlt gazdasági év eseményeit és fontosabb tényezőit. Ezentúl próbáljanak előre nézni abban a tekintetben, hogy mi az ami a legjobban motiválja a magyar gazdát, főként Békés megyében.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elárulta, mindig nagy örömmel jön Békés megyébe, hiszen itt a szakmai elköteleződés mellett sok baráti kapcsolata kialakult az elmúlt évtizedben. Kifejtette, Magyarországról elmondható, hogy rendkívül jó agráradottságokkal rendelkezik, hiszen mintegy 5 millió hektárnyi föld van hazánkban termelés alá vonva. Ezt a területet pedig nagyságrendileg 500 ezer munkavállaló tartja működésben, tehát szinte ugyanennyi család is érintett az agrárium szempontjából. Ezért alapvetően meghatározó a magyar vidék életét nézve, hogy a különböző támogatási formákat mennyire tudják hatékonyan és sikeresen lehívni.

Hozzátette, Békés megyét nézve az országos átlagnál jóval magasabb számokat látunk, hiszen a megye területének 77 százalékán folyik gazdálkodás, amihez jön még 5 százaléknyi erdőterület is. Ezt műveli az a 26 ezer tagjuk, akikért a kamarában igyekeznek felelősséget vállalni.

 Kifejtette, 2 év átmenet után kezdődhet el a közös agrárpolitika legújabb szakasza, és 2023 januárjától várhatóan már az új szabályok szerint működnek majd. Ezen belül újdonság, hogy az egyes és a kettes pillér vonatkozásában is stratégiai tervet kellett leadni Brüsszelnek, ami azt jelenti, hogy minden költésüket előzetesen le kellett egyeztetniük velük. Azért pedig, hogy lehetőség szerint mégis függetlenítsük magunkat, és az egyes pilléres – terület és állatalapú – kifizetések forrásai ne csökkenjenek, Magyarország a kettes pillérből csoportosított át pénzt az egyesbe. Így nem csupán szinten tartják, hanem a családi gazdaságok számára egyértelműen növelni is tudják a hektár alapú kifizetések összegét. Ugyanakkor azért, hogy a kettes pillérben se szenvedjenek hiányt, már 2018-ban arra biztatták a kormányt, hogy egy magasabb társfinanszírozást biztosítson a támogatásokhoz. Ennek köszönhetően a korábbi 17,5 százalékos hazai forrás helyett immár 80 százalékos társfinanszírozással büszkélkedhetünk. Hangsúlyozta, az Európai Unión belül nincs ilyen számokra másik példa és nem is volt.

Győrffy Balázs összegezte, a fentiek azt jelentik, hogy 4300 milliárd forintot fognak a kettes, 3300 milliárdot pedig az egyes pillérben kifizetni. Így összesen 7600 milliárd forintos büdzsével gazdálkodhatnak ebben az uniós tervezési időszakban. Hozzátette, a stratégiai tervet határidőre elkészítették és be is nyújtották. Azzal számolnak, hogy várhatóan az év közepére el is fogadják a tervezetüket, aminek minden részletét ki is tudják tárgyalni Brüsszellel. Ebben az esetben pedig a hazai jogszabályok megszületése után 2023 január 1-től megindul az élet. Újdonság lesz továbbá, hogy a gazdálkodóknak egyéni döntéseket kell majd meghozniuk több esetben is azért, hogy optimalizálják a saját lehetőségeiket. Ezért fontos, hogy minden régió felkészítse a saját gazdálkodóit és falugazdászait is. Úgy gondolták, hogy a sajtótájékoztató utánihoz hasonló fórumok erre jó lehetőségek, amelyeken új és pontos információkkal szolgálnak a magyar vidéken élőknek.

Végül elmondta, tapasztalatai szerint drasztikusan csökken a vidékről városokba költözők aránya, ami egy folyamatos trend az utóbbi tíz esztendőben. Amennyiben pedig tovább folytathatják ezt a munkát, akkor jó esély van arra, hogy néhány éven belül meg is fordul ez az arány, és a vidék elnyeri azt a méltó helyet, ahova egyébként is való. Ami felé a városi lakosság is nyit, és aminek meglátják a szépségét, illetve értékeit.

A magyar gazdák sokat bizonyítottak tavaly

Dankó Béla országgyűlési képviselő elmondta, két gondolatot mindenképp érdemes kiemelni az előző év tanulságai közül a mezőgazdaságban. Az egyik ilyen, hogy a magyar gazdák a vírushelyzet idején is képesek voltak Magyarország lakosságát egészséges élelmiszerrel ellátni. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy nem lett könnyebb mezőgazdaságból élni, hiszen sok dolog sújtotta az ebben az ágazatban élőket. Ilyen volt az aszály, az input anyagok növekvő ára, illetve számos olyan gond, amiben a hétköznapokban meg kellett küzdenie a gazdáknak. Éppen ezért nagyon fontosak azok a támogatások, amiket a gazdálkodás során igénybe lehet venni, hiszen ezek szükségesek ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni a mezőgazdaságban.

A fórumról pedig elmondta, véleménye szerint azért rendkívül fontos, mert felhívja a gazdálkodók figyelmét többek között arra, hogy milyen forrásokhoz lehet hozzájutni, milyen módon, és mire kell odafigyelni. Ebben számíthatnak az agrárkamara munkatársaira Békés megyében a mindennapokban is, akikhez továbbra is bizalommal fordulhatnak a helyi gazdálkodók.