Biztosításunk díja is emelkedhet, ha kárt okozunk járművünkkel

Békési István olvasónk panaszával kapcsolatban kiemelte, ha valaki elad egy kistehergépkocsit és helyette személygépkocsit vásárol, akkor az előbbin megszerzett bonus fokozatot a kormányrendelet szerint a személygépkocsira nem lehet érvényesíteni. A bonus-malus besorolás egy másik, ugyanazon kategóriába tartozó gépjárműre átvezethető, ha az új szerződést a régi megszűnésétől számított két éven belül kötik meg. Békési Istvánt arról is kérdeztük, hogy kinek kell a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) megkötnie. A szakember elmondta, minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányában tulajdonosának­. – A biztosítást természetes és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépkocsira, motorkerékpárra, autó- és trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotorra és négykerekű segédmotoros kerékpárra – hangsúlyozta Békési István. 

– Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha az üzemben tartója rendelkezik érvényes kötelezővel. Aki ezt nem köti meg, annak a járművét kivonják a forgalomból. Az az üzemben tartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni. Ezt arra az időszakra róják ki, mely alatt – díjfizetés hiányában – kgfb-tevékenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fent. A kötelező biztosítás szerint a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károkat térítik meg, azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak. Sokszor elhangzik a bonus-malus kifejezés is a biztosításoknál. Erről is kérdeztük Békési Istvánt. Elmondta, a bonus kármentességi díjkedvezmény, a malus pedig a károkozás miatti díjtöbblet. A rendszer egy alapdíjosztályból A0/10 bonus és négy malus osztályból áll. 

– Ha a szerződő személygépkocsijával vagy motorkerékpárjával kárt okoz, akkor biztosításának osztályba sorolása a tárgyévihez képest két osztállyal, két károkozása esetén négy, három károkozása után hat díjosztállyal romlik – ecsetelte a szakember. – A négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozót sújtják a legszigorúbb díjemeléssel. Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók, mezőgazdasági vontatók esetében minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot ront az osztályba soroláson. Kármentes évek alapján minden esztendőben, a bonus-malus rendszerben részt vevő járműkategóriák esetében, egy bonus fokozatot emelkedik a besorolás, amelynél a B10 kategória a legmagasabb. Ha valaki elad egy személygépkocsit, és két éven belül vesz egy másik személygépkocsit, akkor a megszerzett bonus fokozatot érvényesítheti a most megvásárolt gépkocsira.

 – A legmagasabb bonus­fokozat a B10-es – emelte ki a tanácsadó. – Díjban csak akkor lehet megmondani az adott bonus-malus fokozatok közötti díjkülönbségeket, ha ismerjük a gépkocsi kategóriáját, egyéb paramétereit. Természetesen a biztosítók lehetőséget adnak a károkozónak a kár kifizetése után, hogy rendezze a kifizetett kárösszeget a biztosító felé. Ha ezt megteszi, marad az eredeti besorolása.

Érdemes tanácsadóhoz fordulni

Békési István hangsúlyozta, érdemes új szerződés kötésekor, illetve az évforduló eljövetele előtt tájékozódni a különböző biztosítók díjai között, mert a jármű-kategóriától függően elég nagy különbségek lehetnek. Természetesen sokan vannak, akik ragaszkodnak a már rég bevált biztosítójukhoz. Egy biztosítási tanácsadó véleményét, illetve segítségét a szerződés kötése, valamint megújítása előtt ebben az esetben is érdemes kikérni, mert a sok jogszabályi, illetve biztosítási módozatok változásai miatt ők vannak képben. Egy tanácsadó azt a módozatot kell, hogy ismertesse, és abban segítsen, hogy az ügyfél azt válassza, amire neki igénye és szüksége van.