Versvándor mesélt Arany János és Petőfi Sándor különleges barátságáról Csabán

A rendhagyó óra kezdetén Kovács Nóra, a gimnázium pedagógusa köszöntötte az érdeklődő diákokat. Mint mondta, már többször volt szerencséje részt venni a versvándor előadásain, amik mindig meghatották. Tóth Péter Lóránt egy Reményik Sándor költeménnyel kezdte verses színpadi játékát, majd elárulta, Arany János és Petőfi Sándor barátságáról szóló előadása tavaly készült el, Petőfi halálának 172. évfordulójára, aminek napján, a költő kiskőrösi szülőházában hallhatta először a közönség. A helyszínre, az 54 kilométerre fekvő kunszentmiklósi otthonából gyalog ment, amely két napos út volt. Elmondta, a gyalogtúra nem idegen tőle, hiszen 2019-ben végigjárta Radnóti Miklós útját is 850 kilométeren, Bortól Abdáig, 25 nap alatt. Önmagáról szólva elmondta, Békéscsabához mondhatni ezer szállal kötődik, hiszen apai nagymamája itt élt, és gyakran látogatták meg belvárosi lakásában. Hét évvel ezelőttig testnevelés és történelem szakos tanárként dolgozott, de minden vágya volt, hogy megismerhesse a Kárpát-medencét.

A tankönyvekben szereplő településeket azonban nem csupán látni akarta, hanem vinni is akart valamit például Aradra, Kolozsvárra, Kassára, és Nándorfehérvárra. Végül verses előadásaival kelt útra. Rendhagyó történelem és irodalomóráival immár eljutott több mint 500 településre a Kárpát-medencén belül, és azon túl is Kanadába, Párizsba, Moszkvába és Szentpétervárra. Kiderült, a verseknek köszönheti feleségét is, akinek az egyik ilyen előadása után adott interjút, ma pedig már egy közös kisfiuk is van.

Az óra témájához kapcsolódva elmondta, az egy olyan költők között szövődött barátságról szól, amely nem csupán a magyar, hanem a világirodalomban is egyedülálló volt. Petőfi Sándor és Arany János kapcsolatáról kifejtette, a költészeten kívül más közös pontjuk is volt, mégpedig a színház. Ugyanis mindkettőjüket vonzotta a színpad, ki is próbálták magukat, mint színészek, de rájöttek, hogy nem erre a pályára születtek. Majd 1846-ban jött a Kisfaludy Társaság pályázata, amelyre Arany megírta a Toldit. Hatalmas sikert aratott vele, komoly rajongótábora lett, tömegével érkeztek hozzá a levelek. Köztük volt Petőfi üzenete is, amire vágyott, mivel nagy tisztelője és csodálója volt a későbbi forradalmárnak. Utóbbi pedig soraiban nagyra méltatta a pályázatra írt költeményt. Arany örömében rögtön meg is válaszolta a levelet, így indult barátságuk.

Tóth Péter Lóránttól megtudtuk, míg Arany János egy visszahúzódó, csendes aljegyző volt, aki éjszakánként vetette papírra gondolatait, addig Petőfi Sándor egy vehemensebb, megmondó személyiségnek számított. A két egyéniség azonban jól kiegészítette és segítette egymást. Petőfi a levélváltások után, 1847 júniusában meg is látogatta Aranyt és családját Nagyszalontán, ahol tíz napot töltött velük. A látogató akkor már nagy népszerűségnek örvendett a Kárpát-medencében, mindenhol utána eredtek és figyelték. Ezért Aranynak el kellett rejtenie őt a kíváncsiskodó szalontaiak elől. Ennek érdekében egyik éjjel még egy ponyvát is emelt a kerítés fölé. Barátságuk ezután is tovább élt. Találkoztak még, sőt, Petőfi felesége, Júlia és fia, Zoltán Arany Jánoséknál lakott addig, amíg a családfő hadjáraton volt.

Verseket is írtak egymásról és egymáshoz

A versvándor beszámolójából kiderült, Arany János és Petőfi Sándor oly nagy tisztelettel voltak egymás iránt, hogy verseket is írtak a másikhoz. Költeményekben és levelekben fejezték ki gondolataikat a másik tevékenységéről, amelyekben biztatták is egymást. Tóth Páter Lóránt előadásából azt is megtudhattuk, hogy a két költő milyen hangvételű leveleket váltott, sőt, egymásnak adott beceneveiket, megszólításaikat is felsorolta. Végül kifejtette, Petőfi eltűnését Arany sosem tudta feldolgozni. Fia, Arany László későbbi bevallásából derült ki, hogy apja kéthetente, amikor meglátogatta, mindig barátjáról beszélt, miszerint vele álmodik.