Félszáz gyermeket nevelt fel a dévaványai Karácson Imréné

Alighogy kiszálltunk az autóból, Karácson Imréné már nyitotta is a kaput nekünk. A mosolygós, csupa szív nevelőszülő először a nappaliba kísért minket, ahol kíváncsian várt ránk a 13 éves Ivó, a 10 éves Dzsúlió és a 15 éves Pisti. Erzsébet húsz esztendeje nevelőszülő, eleinte férjével, majd öt évvel ezelőtti válásukat követően, egyedül folytatta nevelőszülői tevékenységét. Jelenleg öt gyermek él nála, két testvérpár és egy fiú. A legidősebb neveltje 16 éves, a legkisebb pedig 6 éves, most kezdte az első osztályt. – A sógornőm már nevelőszülő volt, amikor elhívott az egyik gyermekotthonba. Ma is jól emlékszem arra a napra. Odagyűltek körém a kis csöppségek, alig bírtam elszakadni tőlük. Az egyik kisgyerek pedig az kiabálta, hogy anya. Ott, akkor, megszakadt a szívem. Nemsokra rá hozzám került egy 2 éves kislány, majd befogadtam a testvérét is. És szépen lassan egyre többen lettünk – árulta el a nevelőszülő, majd a gondosan megterített asztalhoz kísért minket.

– Éjszaka készítettem mindent. Van, hogy 10 kiló lisztből sütünk. A gyerekek is mindig besegítenek, most például Pisti darálta a saját szedésű diót a zserbóba. De a testvére, Katica is sokszor beáll mellénk a konyhába – mondta büszkén Erzsébet, akihez a napokban került az ötvenedik gyermek. – Nagyon sok apróságot adtam már örökbe, de a legtöbben visszakerültek a szüleikhez. Hiszen az a cél, hogy együtt legyenek a családjukkal. Még ha szegénységben is, együtt éljenek a vér szerinti szüleikkel. Mi is szegények voltunk, öten voltunk testvérek, három generáció élt nálunk egy fedél alatt, és bár kicsi volt a hely, jó volt együtt lenni – árulta el. Talán éppen ez a család iránti szeretet az, ami a hozzá kerülő gyermekeket is a megfelelő irányba tereli. Hiszen a tőle kirepülő fiatalok valamennyien megállják helyüket az életben, és ha tehetik, visszajárnak az egykori nevelőanyjukhoz.

– Eleinte nehéz volt elengedni a gyerekeket, nagyon hiányoztak. De utána, mikor tudtam, hogy jó helyre kerültek, könnyebb volt elfogadni, hogy már nincsenek mellettem. Később többen is visszajöttek hozzám, meglátogattak. Egyszer például megállt egy kocsi a bejárónk előtt. Egy férfi szállt ki belőle, egy olyasmi korú fiúval volt, mint Pisti. Nem ismersz meg? – kérdezte tőlem. Hát kiderült, hogy pici korukban mindkettőjüket ­neveltem – mesélte meghatódottan. Ezután egy oklevelet mutatott meg nekünk, melyet ugyancsak az egyik neveltjétől kapott. – Voltak, akik 18 éves korukig nálunk maradtak. Nemrég az egyikőjük adott nekem egy általa rajzolt oklevelet. Ő 2005-ben került hozzám, és mint írja, ettől a naptól lettem az anyukája – mutatta a hálás szívvel készített emléket. De elmondása szerint nagyon megható pillanat volt az is a számára, amikor a 60. születésnapja reggelén az akkor nála nevelkedő hat gyermek egy tortával lepte meg. Egész éjszaka sürögtek-forogtak a konyhában, nagyon megindító volt látni, mennyit dolgoztak azért, hogy örömet szerezzenek nekem. Hozzátette, sok tervük van a téli szünetre. – Hátha egy kis hó is esik, és szánkózhatunk majd egyet – nézett mosolyogva a fiúkra a kitüntetett dévaványai családanya.

Díj az elkötelezett nevelőszülőknek

A Szent Anna-díjat 2019-ben adták át először, amellyel a hivatásukat példamutatóan, kiemelkedő szakmai színvonalon végző nevelőszülők munkáját ismerik el. Ezzel a kitüntetéssel azokat a nevelőszülőket is jutalmazzák, akik fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek, vagy fogyatékossággal élő fiatal felnőttet látnak el. A Szent Anna-díjból évente hat adományozható. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak idén két nevelőszülőjét díjazták: Karácson Imréné mellett a Baranya megyében élő Molnár Máriát.