Száraz és hűvös volt eddig a mostani év Békésben

Szabó János, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, mind személyi állományban, mind a védművek tekintetében, mind eszközállományban felkészültek minden olyan ár- vagy belvízveszély elhárítására, amely reálisan veszélyezteti Békés megyét, a térségben élőket.

A tájékoztató szerint az igazgatóság területén idén kétszer rendeltek el árvízvédelmi készültséget a Körösökön: februárban és májusban.

A belvíz miatt eddig 120 napot töltöttek készültségi fokozatban. A legnagyobb elöntés februárban alakult ki, akkor 9000 hektár volt víz alatt.

Hozzátette: bár akadt munka az ár- és a belvízhelyzet miatt is, nem ez jellemezte az elmúlt időszakot. Sok évre visszamenőleg visszanézte az adatokat, és olyan nem fordult elő, hogy több öntözővizet szolgáltattak, mint amennyi belvizet szivattyúztak.

Az idei naptári év az eddigi adatok alapján jókora csapadékhiányban szenved – olvasható a grémium elé került tájékoztatóban. Mindössze két hónap volt, január és május, amelyek esetében többletről lehet beszélni. Az év többi részében folyamatosan a sokéves értékek alatt maradt a területi átlag.

A legnagyobb mértékben a júniust sújtotta az aszály: a havi 17,9 milliméteres érték nagyságrendekkel elmarad a sokéves 72,3 millimétertől. Január és október között 318,1 milliméter hullott, amely a sokévi 493,1 milliméterhez képest 175 milliméteres hiányt jelez, így összességében a mostani esztendő eddig meglehetősen száraz.

Ugyanakkor hőmérsékleti szempontból az év az eddigi adatok alapján hűvösebbnek bizonyult a sokéves átlaghoz képest.

Bár az esztendő két melegebb hónappal indított, a március már hidegebb volt, áprilisban és májusban pedig kifejezetten nagy volt az eltérés mértéke. A júniusi és a júliusi hőség ellensúlyozta a megelőző időszak hűvösebb időjárását. Az augusztus, valamint az ősz ismét hidegebb volt. A 2021-es átlag január 1. és október 31. között 12,9 Celsius-fok volt, amely 0,6 Celsius-fokkal elmarad a sokéves értéktől. Közben májustól folyamatosan csökkent a talajvízszint is, szeptemberben már 89 centiméterrel volt alacsonyabb a sokéves átlagnál.

Az ülésen Zalai Mihály elnök hangsúlyozta, a vízügyi igazgatóság munkatársai – a rendőrökhöz és a tűzoltókhoz hasonlóan – Békés megye védelméért dolgoznak. Ahogy a vizek áldást, úgy veszélyforrást is jelentenek. Egy olyan korszak köszönt be, amelyben immár a víz hiánya okoz gondot, és az, hogy egyenetlenül oszlik el a csapadék.

Kónya István tanácsnok hangsúlyozta, Békés megye elsősorban agrármegye, fontos, hogy öntözhessék a termőföldeket ott, ahol nagy kiesések voltak az aszálykárok miatt. Olyan stratégiát kell alkotni, amelynek révén lehívhatnak európai uniós és felhasználhatnak hazai forrásokat.

Fontos a földek öntözése, növelni kellene a kapacitásokat

Az öntözőrendszerekben az adott időszakban problémamentesen szolgáltattak öntözővizet, a keletkező igényeket kielégítették – írta Szabó János igazgató a tájékoztatóban. Az ülésen hozzátette: a kapacitásokat meg kellene kétszerezni, ehhez azonban fejlesztések szükségesek. Három elképzelést ismertetett, ezekkel kapcsolatban a tanulmányokat elkészítették. Egyrészt Mezőberény környékén lehetne fejleszteni – ennek érdekében el is készült a szükséges műtárgy az M44-esnél –, ez 3,6 milliárd forintba kerülne, és így 8300 hektár válna öntözhetővé.

Másrészt Gyomaendrőd térségében lehetne egy 13 milliárd forintos beruházás, amellyel 6500 hektárt lehetne ellátni öntözővízzel. Harmadrészt a Holt-Sebes-Körös kapcsán lehetne fejlesztés. Kérdésre hozzátette: az aktív turisztikai tervek – például a Gyulát, Békéscsabát, Békést érintő, úgynevezett Zöld folyosó projekt – kapcsán kaptak megkereséseket, ezekhez minden kellő adatot megadtak, mint ahogy lehetséges műszaki megoldásokat és költségbecsléseket is vázoltak.