Ha használt holmit veszünk, érdemes természetes anyagot választani

A fenntartható ruházkodás gondolata már a 80-as években megjelent a köztudatban, az utóbbi pár évben pedig új erőre kapott. Hívei társadalmi, kulturális, ökológiai és pénzügyi szempontokat is figyelembe vesznek, ha a divatról, az öltözködésről van szó.

Sajgó Anikó szín- és stílustanácsadó elmondta,

Békés megyében nagyon sokan választják a használtruha-üzleteket. Úgy véli, ennek oka az, hogy bár az évek során drágultak a ruhadarabok, zömmel még mindig a bolti ár töredékéért szerezhetők be minőségi, egyedi holmik.

– A legtöbben nem viszolyognak a használt ruháktól, ami jó hír is lehetne, viszont a tudatosság, mint az élet más területein is, itt sem feltétlenül jellemző – mondta el Sajgó Anikó, aki szerint a másodkézből történő beszerzés akkor lenne igazán környezetbarát, ha nem halmoznánk, nem hordanánk haza zsák számra a „jó lesz egynek” darabokat, hanem tudatosan terveznénk meg a vásárlást. Leszögezte, a legpraktikusabb egy meglévő, alapruhatárhoz keresni kiegészítő darabokat. Egy nyugdíjas férfiszabó, aki délelőtt keresgélt egy békéscsabai, belvárosi turkálóban, mindig így tesz.

– A meglévő ruhatáramhoz keresgélek időről időre színben és stílusban illő darabokat, innen sose megyek haza üres kézzel – árulta el, miközben valamivel több mint 9 ezer forintot vett elő a pénztárcájából. Kiderült, ekkora összegért cserébe egy szatyornyi ruhával mehet haza, sőt két pár cipőt is vett. Kéthavonta benéz, a tapasztalatai jók, az általa válogatott holmik még sok-sok mosás után sem fakulnak ki.

– Jobb a minőségük is, mint azoknak, amiket a divatüzletekben kapni. Olykor varrok még a családtagoknak, de nem igazán éri meg anyagot vásárolni, túl drága – tette hozzá.

Az eladó átadta neki a blokkot, majd elárulta, a forgalom náluk viszonylag nagy, a vásárlók 70-80 százaléka visszajáró, zömmel középkorúak, de nem ritka, hogy fiatal férfiak térnek be válogatni.

– A turkálás keres-talál alapon működik, az emberek általában ritkán jönnek konkrét céllal, inkább véletlenszerűen lelnek egy-egy ruhadarabra, amibe beleszeretnek – fűzte hozzá. Az árukészlet szezonális, szerinte jobb és izgalmasabb, mint amit a boltok polcain kínálnak. Sajgó Anikó kiemelte,

jó lenne, ha többen figyelembe vennék azt is, milyen anyagból készülnek a ruhák, amit hazavisznek.

Hiszen, hogy már nem kellett újra legyártani, eredmény, viszont ha nem a természetes anyagok mellett voksolunk, tovább növeljük a mikroműanyag-szennyezést. Hozzátette, mosás során kerül a vízbe az mikroműanyag 35 százaléka.

– Érdemes megfontoltan vásárolni, lehetőleg minél kevesebb, jó minőségű darabot, melyek hosszú éveken át elkísérhetnek minket – emelte ki, hozzáfűzve, ez a szabály az „új ruha” pártiakra is érvényes. A kevés unalmasnak tűnhet, de egyáltalán nem az, ha a jó fazonokat kombináljuk színes kiegészítőkkel.

– Sok idő, türelem turkálókból felépíteni egy komplett ­ruhatárat, de ha tehetjük, ­próbáljuk meg, mert gyönyörű, akár luxus minőségű ruhadarabokhoz juthatunk a fent nevezett előnyök mellett – összegezte a szín- és stílustanácsadó.

A tudatos vásárlással segíthetünk

A turkálásnál nemcsak az a fontos, hogy a vásárlás gazdaságos, hogy válogatás, nézelődés közben kicsit megfeledkezhetünk a problémáinkról, és kikapcsolódhatunk, hanem a Föld fenntarthatósága is – mondta el egy másik, középkorú békéscsabai nő a véleményét a használtruha-boltban. Szavait megerősíti a statisztika, mely szerint napjainkban 400 százalékkal több ruhát vásárolunk, mint negyven évvel korábban. Vannak olyan nyugati országok, ahol egy-egy család évente 30 kilogrammnyi ruhát dob ki, ezek töredéke jut el a használtruha-boltokba. A gyártás sokat kíván a Földtől: a gyapot is rendkívül vízigényes növény, a szintetikus anyagokból készült ruhákból pedig mikroszálak oldódnak ki mosásnál. Az óceánokba kerülve a tengeri élőlények ezeket tápláléknak nézik, a műanyag pedig szinte észrevétlenül bekerül a táplálékláncba.