Nyolcvanhatmilliárd sorsáról dönthetnek

Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke elmondta, korábban elfogadták a területfejlesztési koncepciót és a programot, most következik az integrált területi program, ami az európai uniós program, a korábbi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) folytatását jelentő TOP Plusz forgatókönyve lesz. Ha erre a kormány is rábólint, akkor Békés az első megyék között lehet, ahol megjelennek a pályázati felhívások.

Kiemelte: szigorúan tartották a határidőket. Január végén online konferenciát tartottak a járásokban, amelyeken fontos volt a városok és a falvak részvétele, iránymutatása. Februárban projektötleteket gyűjtöttek, amelyek meghatározták az önkormányzatok és a leendő pályázók igényeit. A későbbiekben is több találkozót szerveztek, kikérték az önkormányzatok és az országgyűlési képviselők véleményét.

Úgy véli, sikerült konszenzust kialakítani a 75 Békés megyei település között, és abban is egyetértettek, hogy a lakosságszám arányához képest 20 százalékkal több forráshoz jusson a két komplex programmal fejlesztendő járás, a mezőkovácsházi és a sarkadi. Elmondta: a most elfogadott integrált területi program nem végleges, ugyanis szükséges a kormányzati jóváhagyás, és a vezetők most tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel.

– Az előző ciklushoz képest is jelentősebb összeg, 86 milliárd forint érkezhet Békés megyébe – hangsúlyozta. Közutak fejlesztésére a korábbinál 2,5-szer több pénz jut, óriási igény mutatkozik a belterületi utak korszerűsítésére, a köznevelési és az egészségügyi intézmények fejlesztésére. Elmondta: most is valós igényeket elégítenének ki a fejlesztésekkel, ahogy azt tették 2014 és 2020 között, hiszen ezzel segítik a településeket, az ott élők életminőségének javítását.

– Békés megye élen jár az integrált területi program megalkotásában – mondta Hodálik Pál tanácsnok (Fidesz-KDNP), aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében is képviseli Békés megyét. Utalt egyrészt arra, hogy időben készült el az anyag és született meg a döntés, másrészt arra, hogy kikérték a települések véleményét, így valóban az összes Békés megyei település konszenzusában alkották meg a programot. Jelezte: azzal is egyetértett mindenki, hogy az átlagosnál 20 százalékkal több forrás jusson a mezőkovácsházi és a sarkadi járásnak, hogy hozzájárulhassanak ezzel a két térség gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. Varga Gusztáv tanácsnok (Fidesz-KDNP), a területfejlesztési bizottság elnöke azt emelte ki: amíg korábban voltak viták járások, települések között, addig most mind a 75 település egyetért a programmal, hiszen bekérték a járások, a városok és a falvak igényeit.

Az ellenzékiek alig reagáltak

Kónya István tanácsnok (Fidesz-KDNP), az ügyrendi bizottság elnöke ismertette: 2020 tavasza és nyara között 47 esetben hozott a veszélyhelyzet miatt a közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva döntést Zalai Mihály elnök. Ám előtte kikérte a képviselők véleményét, tehát 47 esetben várt visszajelzést.

Sorolta: a megkeresésekre a Fidesz-KDNP képviselői 100 százalékban reagáltak. Ehhez képest Sonkolyné Szekerczés Margit (DK) csak minden másodikra jelzett vissza, Földesi Mihály (Mi Hazánk) és Szabó János (DK) pedig alig válaszolt. Pluhár László (MSZP), Sebők Éva (Momentum), Samu Tamás Gergő (független) és dr. Szabó Ervin (Jobbik) viszont egy esetben sem fejtette ki véleményét. Kiemelte: érdektelennek mutatkoztak, miközben felvették a fizetésüket.

Az ellenzéki képviselők között volt, aki számháborúnak, volt, aki egyoldalúnak nevezte az értékelést, volt, aki az adatok helyességét vitatta. Zalai Mihály elnök (Fidesz-KDNP) szerint érzékelhető volt, hogy az ellenzék egy része nem hajlandó részt venni a munkában.