Az M44-ért is sokat tett Dobókői György

– Ha már a gitár szóba került, nem rozsdásodtak be a hangszerek a munkával töltött évtizedek alatt?

– Erre a hobbimra, miként a teniszre és a síelésre, mindig szakítottam időt. Szeretek zenélni, mind a négy gitárom köszöni szépen, jól van. Feleségem, Ági szeret énekelni, rendelkezünk egy repertoárral. Időnként a magunk, máskor a társaság szórakoztatására előveszünk jó pár számot ebből. Tizenöt éve élünk ott a nejemmel, ahová más nyaralni jár, vagyis Doboz-Szanazugban. Nagy az erdőterület, lehet sétálni, biciklizni, úszni.

– Az pedig harminc évet tett ki, hogy ugyanarra a helyre járt be dolgozni Békéscsabán, mégpedig a Szarvasi út 107. alatti épületbe. Igaz, többféleképpen hívták a megyei közlekedési felügyeletet, így azért a névjegykártyáját időnként le kellett cserélnie.

– A törekvésem viszont mindvégig az maradt, hogy az ügyfeleket szolgáló, átlátható hatóságként működjünk. A felügyeletnél a közúthoz kapcsolódó feladatok mellett a gépjárművezető-képzést és -vizsgáztatást, valamint a gépjárműműszaki és -forgalmi szakterületet is irányítottam. Később ehhez jött a vasúti és hajózási hatósági munka. A megyei kormányhivatalnál egy ideig foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi, illetőleg fogyasztóvédelmi vezetőként is dolgoztam. Szerencsés voltam, mert mindig egy nyelvet beszéltünk a főnökeimmel, valamint kiváló kollégák segítették a közös munkát.

– Többször is díjazták a munkáját, mely elismeréseit emelné ki?

– 1998-ban Széchenyi-emlékplakett kitüntetésben, majd 2013-ban Jáky József-kitüntetésben részesültem. Megkaptam a Szolgálati Jelvény arany fokozatát a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, 2018-ban Seszták Miklós fejlesztési miniszter a Közlekedésért Érdemérmet adományozta számomra.

– A Békés Megyei Munkahelyek Biztonságáért Munkacsoport vezetőjeként is eredményesen dolgozott. Milyen céllal hozták létre ezt 2018-ban?

– Takács Árpád megyei kormánymegbízott kezdeményezésére azért, hogy felhívjuk a nyilvánosság figyelmét a biztonságos munkahelyek kialakításának fontosságára, a rendezett munkaügyi ­kapcsolatok jelentőségére, valamint a munkavállalói jogtudatosság fejlesztésére. A beavatkozás helyett a megelőzés kultúráját kívántuk megismertetni a kis- és közepes vállalkozásokkal. A munkacsoport vezetőjeként lehetőségem nyílt a Visegrádi Együttműködés keretében nemzetközi fórumon is bemutatni a munkacsoport eredményeit­.

– A gépjárművekhez visszatérve, megbukott már valamikor a gépkocsija műszaki vizsgán?

– Ezt a blamát nem akartam megélni, ezért olyan felkészültségi állapotban vittem mindig vizsgára az autót, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ezt segítettük is a közlekedésbiztonsági nyílt napjainkon, bárki behozhatta gépkocsiját, és vizsgafolyamat szerint ingyenesen átnézték munkatársaim, megmondták, mit kell rajta megjavítani.

– Autósként milyennek látja a közlekedésbiztonságot?

– Ez az, amin állandóan lehet javítani, mert ha csak egy ember halna meg az utakon egy évben, az is sok lenne. Én most egy témakört emelnék ki, a járművezetés közbeni mobiltelefonálást. Ennek a sofőri teljesítményt, odafigyelést érintő hatását mértük, kiértékeltük és publikáltuk a Közlekedéstudományi Szemlében. Gyakorlatokat hajtottak végre a járművezetők kihangosított mobillal és anélkül. Kiderült, 25,4 százalékkal több volt a hiba mobilozással, és még egyszer mondom, itt kihangosított rádiótelefonról volt szó. Vagyis a telefonálás jelentősen megosztja, elvonja a figyelmet, megnő a hibázás lehetősége.

– Soha nem gondolkozott azon, hogy más pályán is kipróbálja magát?

– Édesapám Békéscsabán az építőipari vállalat, majd a Kner Nyomda beruházási osztályvezetőjeként dolgozott, a középiskolai pályaválasztásnál a Vízmű felé terelt. Ezen az úton elindultam, és nem bántam meg. Eljátszottam a gondolattal, hogy létrehozzak egy tervező-lebonyolító irodát, de ez tényleg csak játék volt. Jó döntést hoztam a pályámmal kapcsolatban, nincs hiányérzetem.

Névjegy

Dobókői György 1956-ban született Békéscsabán. A Vízműben útépítés és -fenntartás szakon érettségizett 1975-ben. Ezt követően Győrben, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán végzett közlekedésépítő mérnökként, majd közúti forgalomtechnikai szakmérnökként diplomázott. A Békés Megyei Közúti Igazgatóságon dolgozott 1979-től 1983-ig az országos közúthálózat üzemeltetésében, fenntartásában, fejlesztésében. Ezután Békés megye helyi közútjaival foglalkozott, és 1991-ben került az akkor alakult megyei közlekedési felügyeletre, 2004-től volt az igazgatója. 2011-től a megyei kormányhivatalban főosztályvezetői feladatokat látott el. Nős, felesége kormánytisztviselő. Első házasságából négy felnőtt gyermeke van, Krisztina, Kincső, Dalma és György.