Hősökre emlékeztek Gyulán és Tarcsán

Az 1917. évi VIII. törvénycikk elrendelte, hogy minden község, város méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozzák fel. E törvénycikk 1925-ös kibővítése óta tiszteljük május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepeként – fogalmazott a Gyulán, a Szent István utcában, a Gyulai Szakképzési Centrum épületénél tartott megemlékezésen Kónya István. A város alpolgármestere beszédében kiemelte, a Hősök Napjáról 1945 után szándékosan elfelejtkeztek, de a rendszerváltozás óta újra megemlékezünk a két világháborúban hősi halált halt katonákról.

Mint mondta, a gyulai tábla Krisán Gábor karpaszomány tizedesnek állít emléket, aki 1919. január 21-én született Gyulán, és 1941. augusztus 13-án halt hősi halált, amikor a 3. gépkocsi-zászlóalj 2. százada a Bug folyó mentén nyomult előre. A műveletek során a század heves tüzérségi elhárító tüzet kapott, a tűztámogatás alatt orosz ellentámadás bontakozott ki.

Krisán észrevette az orosz tüzérségi figyelőt, és önkéntes vállalkozásban megközelítette. A figyelőt és a közelben lévő gyalogságot puskatűzzel és kézigránáttal leküzdötte. Az orosz tüzérség irányítás nélkül maradt, és a támadás elakadt. Az akció során Krisán Gábor hősi halált halt.

Zeller Zoltán főhadnagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseletében hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni azokról, akik a mindenkori Magyar Állam által fenntartott fegyveres erő tagjaként hajtottak végre magas elismeréssel honorált hősies cselekedeteket. Kitért arra, hogy a nagy presztízsű Magyar Arany Vitézségi Érmet a jelenlegi ismeretek szerint az 1945-ig állományban volt egymillió magyar katona közül mindössze negyven személynek, köztük Krisán Gábornak adományozták.

Köröstarcsán is igazi hősre emlékeztek

Köröstarcsán Lipcsei Zoltán polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte annak fontosságát, hogy emlékezzünk azokra a katonákra és civilekre, akik az életüket adták a hazáért.

Dr. Bódán Zsolt történész, a Békés Megyei Levéltár békési fiókjának osztályvezetője a második világháborús köröstarcsai történések kapcsán elmondta, a települési halotti anyakönyvekben mintegy száz, a második világháborúval összefüggő halálesetet jegyeztek fel, míg a második világháborús emlékművön 131 áldozat nevét örökítették meg. Az elhunytak nagy része szolgálatteljesítés közben vagy hadi fogságban halt meg, de többen a település közelében folyó harcokban áldozták életüket, vagy lettek ártatlan áldozatai az eseményeknek.

Az elhunytak túlnyomó része a férfiak közül került ki, de meghaltak nők és gyerekek is. 1944. október 6-án egy kéthónapos kisgyermek vesztette életét bombatámadás miatt, 1945 tavaszán pedig 13 és 15 éves fiúk haltak meg gránátrobbanás következtében. A település népessége ekkor 5400 körül mozgott, ami azt jelenti, hogy Köröstarcsa elvesztette lakossága mintegy 2,5 százalékát.

Dr. Ravasz István alezredes (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) kiemelte, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet több tízezer honvéd tiszt közül mindössze 22 főnek, köztük Mező Ferenc tartalékos zászlósnak adományozták. Felelevenítette, Mező Ferenc 1944. szeptember 3-án Kászonjakabfalvánál szakasza védőállására zúdult túlerejű ellenséges támadást, mint irányzó, személyesen kezelt géppuskatüzével feltartóztatta, majd az utolsó töltény kilövése után, súlyos sebesülése ellenére, közelharcban, kézigránáttal öt oroszt megsemmisített, végül kilenc lövéstől találva hősi halált halt.