2021.04.07. 11:14
Szoborállításra készülnek, és múltjukat is kutatják a mezőhegyesiek
Méltó módon állítsunk emlékszobrot Gluzek Gyulának Mezőhegyesen – áll abban a felhívásban, amit a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Állattenyésztés-történeti Szakbizottsága kezdeményezett. Az 1998-ban létrejött bizottság terveiben az agrártörténeti feltárómunka mellett neves tenyésztőkről való megemlékezések, monográfiák, könyvek, filmek, emlékhelyek, hagyatékok megmentése szerepel. Egyik kezdeményezésükhöz partnerekre leltek Mezőhegyesen.
20210331 Mezőhegyes Új szobrot állítanak a képen Kerekes György vezető fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik Adam
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-vel, illetve a Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyesülettel közösen szeretnének majd felhívást intézni az állattenyésztő társadalomhoz, hogy Gluzek Gyula szobrának elkészítéséhez gyűjtéssel előteremtsék a szükséges forrásokat.
Gluzek Gyula 1875-ben – a ménesbirtok fejlesztésére kiírt pályázat nyerteseként került Mezőhegyesre. A jól képzett gazda gondosságával, magával hozott ipari technikai érzékével, s az ezekhez szorosan kapcsolódó közgazdasági szemléletével, a szociális szempontok tekintetbe vételével rövid idő alatt nagy eredményeket ért el. Mezőhegyest Európa legmodernebb mezőgazdasági nagyüzemei közé emelte. Munkásságát 1885-ben érdemkereszt adományozásával ismerték el.
Kerekes György, a városvédők elnöke elmondta, várják a pandémia végét, hogy e nemes kezdeményezést személyesen is népszerűsíthessék országos rendezvényeken. Ám addig is születnek helyben nagyon komoly helytörténeti sikerek. Nemrég a Várkapitányság Zrt. munkatársainak a segítségével megtörtént a középkori Mezőhegyes falu templomának roncsolásmentes felmérése. Megerősítést nyert az a feltevés, hogy a középkori Mezőhegyes a jelenlegitől távolabb, 2-3 kilométerre helyezkedett el.
A felszíni leletek alapján bizonyos, hogy a falu helye lakott volt már a II-IV. században. Lakói a szarmaták voltak. A középkori falu története az Árpád-korral kezdődik és egészen a török kiűzéséig tart. De a mai település külterületén már a csiszolt kőkortól a réz- és bronzkoron át folyamatosan éltek emberek – tette hozzá Kerekes György, aki 2016 őszén találta meg az egykori faluhelyet.
A régészeti térképen fehér folt volt ez a vidék
– Jelenlegi városunk háromszori elnéptelenedéséről (1242, 1596, 1686) vannak ismereteink. Mivel a terület kiváló adottságokkal rendelkezik, valahányszor a semmiből kellett az életet újrakezdeni. Az újjáéledt falu mindig virágzó településsé fejlődött. Erre utalnak azok a leletek, amiket a fémkeresőzéskor megtaláltunk. A most elvégzett geofizikai és talajradaros felmérés képein kiválóan látható az egykori templom alaprajza, sőt körülötte a sírok is. Jól kivehetőek a templomot körülvevő koncentrikus kerítőárkok – magyarázta a helytörténész, jelezve, ez komoly előrelépés a kutatások sorában, hiszen ez a Száraz-értől délre eső országrész néhány éve még fehér foltnak számított a régészeti térképen.
Hozzátette, idén szándékukban áll folytatni a korábban megkezdett Árpád-kori temető feltárását a település északi részén. Folytatódik a Várkapitányság Zrt.-vel megkezdett együttműködés további föld alá került épületek megfigyelésével.
