Március 14-e a leghíresebb végtelenről szól

A dátum választását megerősítette az a tény is, hogy ekkor már ezt a napot a pí nemzetközi napjaként tartották nyilván 2009 óta. A San Franciscó-i természettudományi múzeum fizikaprofesszora, Larry Show és munkatársai „akciója” adta az apropót: 1988. március 14-én a múzeum kör alakú csarnokában körbejárva ünnepélyesen elfogyasztották az erre az alkalomra sütött pitéket, közben pedig a pí-t mormolták – ezzel pedig megalapozták a π misztikumának szélesebb körben történő erősítését.

A π-napot követően játékos, gondolkodtató kérdésekből álló feladatsorral készül Békéscsabán Kovácsné Bálint Judit, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola matematikatanára. Az általa tanított osztályokban online formában kerül majd sor a különleges feladatsorra.

Mint elmondta, meglátása szerint

a matematika tantárgy szerepe nem változott az elmúlt években. A matematika örök – az oktatásban is.

– Köztudott, hogy a matematika az egyik legnehezebb tantárgy, ezért nem mindenki kedveli. Persze jelentősen javítható a tantárgy megítélése, ha játékos, interaktív feladatokat kapnak a tanulók, illetve ha mai gyerekekhez közel álló digitális eszközöket is használunk a matematika órákon. Szerencsére intézményünkben ehhez biztosítottak a feltételek. Örömmel tölt el, hogy sok nyolcadikosunk választ olyan középiskolai tagozatot, ahol a matematikának kiemelt szerepe van – mondta el Kovácsné Bálint Judit.

A π nemcsak a kör területének és kerületének leírásában fordul elő, hanem megtalálható a DNS kettős spirálját leíró képletben, a geometriában, a szivárvány- és a hullámok terjedését leíró formulában is. Érdekesség, hogy

ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, akkor éppen százat kapunk,

ha az első (6+6)x(6+6), vagyis száznegyvennégy tizedesjegyét, akkor 666-ot, és érdekesség az is, hogy az első harmincegy számjegyében nincs nulla.

A pí értékének meghatározása természetesen nem a jelenkor „találmánya”, hiszen az ókori világ ismert és ismeretlen „matematikusai” már megpróbálták minél pontosabban meghatározni azt. Az időszámításunk előtt 2000-ben íródott Rhind papiruszon található képlet 3,1605-ös értéket mutatott, ami az ókori Egyiptomhoz képest is bámulatos pontosságnak számít.

Kína első hosszú életű császári dinasztiája, a Han-dinasztia alatt már törvény szabta meg a pí értékét, ami 3,1547 volt, a hinduk 500 körül 3,1416-tal számoltak, a perzsák 16 tizedesjegyig számították ki, Arkhimédész pedig a körbe- és a köré írt sokszögek kerületének határértékeivel közelítette meg a pí értékét.

A π egymilliomodik tizedes jegyét 1973-ban állapították meg, de Shigeru Kondo, a tokiói egyetem matematikaprofesszora 2011-ben már a tízmilliárdodik számjegyig is eljutott – azóta természetesen messzebb tartunk, de – másodpercenként egy számjeggyel számolva – ennek az értéknek egyesével történő felolvasása is 317 évet venne igénybe.

Ja, és 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein.

Az első százezer

A tökéletes π-nap 2015-ben köszöntött be, ekkor az év harmadik hónapjának tizennegyedik napján álltak össze a számok: 3/14/15, kilenc óra huszonhat perc ötvenhárom másodpercnél pedig a π első tíz számjegye is stimmelt: 3,141592653.

A pí bajnoka – memória tekintetében – 1995-ben a japán Goto Hirojuki volt, aki a nevezetes szám első negyvenkétezer számjegyét tudta felsorolni fejből. 2005-ben a kínai Lu Chao mindezt megduplázta, ebéd-és wc-szünet nélkül egy kicsivel több mint 24 óra kellett neki ahhoz, hogy fejből felsorolja a nevezetes érték első 67890 számjegyét. Habár a Guinness-rekordok könyve nem érvényesítette az eredményt, egy évvel később egy Tokió melletti nyilvános eseményen született meg az eddigi legimpozánsabb rekord: a π mestere, Akira Haraguchi tizenhat és fél óra alatt mondta el emlékezetből a nevezetes szám első százezer számjegyét.