Békés megyében is terjednek az özönnövények

A békéscsabai származású szakember elmondta, az idegen fajok nagyon agresszíven terjeszkednek, nincs kártevőjük, ami megcsappanthatná számukat. Sokszor dísznövényként érkeznek hazánkba, erre klasszikus példa a mézelőként behozott akác, valamint a selyemkóró és az aranyvessző.

– Manapság divat távol-keleti internetes oldalakról rendelni különféle magokat, hogy egzotikus dísznövények ékesítsék az otthonokat – emelte ki Erős-Honti Zsolt, aki hozzátette, kertészkedés, ültetés előtt alaposan tájékozódni kellene. Az invazív fajok ugyanis versenyképesebbekké válhatnak, mint az őshonosok, nagy károkat okozva ezzel. Legtöbbször gyökértarackokkal, ivartalan szaporítóképletekkel, nagy mennyiségű maggal szóródnak szét, s nyilvánvaló, hogy kertünkből más területekre is könnyen eljuthatnak. A biológus aláhúzta, ha csökken a diverzitás, azaz csupán egy-egy agresszívebb növény terjed el tömegesen, megváltozhat a talaj összetétele is, sőt a tájidegen növények kibocsáthatnak olyan anyagokat is, ami a hazaiak megtelepedését gátolja.

– Dekoratív és ellenálló dísznövény a zöld juhar, a bálványfa, de elterjedésük következményekkel jár – mondta el Erős-Honti Zsolt, aki utalt a japán keserűfűre és a nebáncsvirágra is, melyek szintén elvadulhatnak. Aláhúzta, a növények a külkereskedelmi szállítmányokkal is eljuthatnak távoli tájakra, de szerinte a tudatos ültetés a baj egyik legnagyobb forrása, ezért kell megnézni az áhított növény legfőbb tulajdonságait. Fontos tudni, hogy nem szaporodik-e esetleg túl intenzíven, mennyi termést, magot produkál. Hozzátette, az ismeretlen fajok közt lehetnek allergének, sőt olyanok is, amelyek a töltéseknél terjedve lassíthatják az árhullámok levonulását. A normál ökoszisztéma megborulása kihat a tágabb környezetre, így a megoldás csakis az odafigyelés, az özönnövények visszaszorítása és az őshonos fajok ültetése lehet.