A feleségének hozatta Békéscsabára Stark a később világhírűvé vált szőlőt

Dr. Sicz György kiemelte, az árjegyzék jelentősége, hogy a fajták születésében – az eredeti adathiányokat pótolva – segít eligazodni.

– Az anyag Kiszely Andrástól származik, aki valószínűleg azonos azzal a Kiszely Andrással, aki 1944-ben Békéscsaba Ideiglenes Tanácsának elnöke volt, és ma utca is őrzi a nevét a városban. A pártiratok mellett ezt a fajtagyűjteményt és árjegyzéket is leadta az archívumnak. Eddig a budapesti Kertészeti Múzeumban 124-es szám alatt nyilvántartott, egyetlen, 1896-os árjegyzékről tudtunk, de immáron tisztábban láthatunk – hangsúlyozta a kertészmérnök.

Kitért arra, az első árjegyzéken szerepel, hogy Starkot az 1885-ös, budapesti, nemzetközi szőlőkiállításon Első Tiszteletdíjjal tüntették ki. Szintén megtalálható a dokumentumon, hogy 1878-ban a Békés Megyei Gazdasági Egylet – mely országos hírnévnek örvendett – is díjazta. Emellett az 1894-esi oroszországi kiállítási érmének kétoldali másolata is látható a papíron. Ami 1894 ősze és az 1896. évi, ezredéves kiállítás között készülhetett.

Nevezhetjük ezért millenniumi, nagy árjegyzéknek.

A „Szőlővesszők név- és árjegyzéke Stark Adolf és fia szőlészetéből Békéscsabán” elnevezésű dokumentum már tartalmazza a millenniumi emlékérmet és az 1897. évi hamburgi kiállítás díját. Stílusában és nyomdatechnikai kivitelben is újszerűnek számított a korábbihoz képest.

– Lényeges eleme, hogy szerepel benne a Csaba-Gyöngye fajta, amit akkor így írtak. Erről a szőlőről már 1898-ban hírt adott a Borászati Lapokban, és ez megegyezik a mostani „Cathalogus” adataival – ecsetelte a kertészmérnök.

– Stark első hirdetése a Borászati Lapokban 1900-ban jelzi, hogy 1901 őszén korlátozott példányban kapható lesz a Csaba-Gyöngye.

Érdekfeszítő ennek a fajtának a története. Dr. Sicz György elmondta, kék színű, nagy bogyójú Bronner’s Traube muskotályos szőlőnek a nemesítési kombinációja a mostani jegyzék szerint a Csaba-Gyöngye. A fajtából Stark a kecskeméti szőlőnemesítőtől, Mathiász Jánostól hozatott egy kosárral a feleségének. Néhány szőlőnek a magját elültette, és lényegében a genetikai hasadás nyomán született meg a Csaba-Gyöngye.

A pártarchívumban megtalált fajtagyűjteményben olyanok is szerepelnek, mint a Stark kék magoncza, a Kossuth, a Petőfi Sándor és a Garibaldi, ezek jövőjéről keveset tudni. A századelőn Stark még Csaba-Gyöngye szórólapot adott ki, csak erre a fajtára koncentrált. Érthető, hiszen már közeledett élete végéhez.

A szakember számára egyértelmű, hogy Stark az 1869-es első szőlőtelepítését követően egy évtizeddel, 1879-ben kezdte el a nemesítői munkát Csabán, és folytatta az 1900-as évek elejéig. Dr. Sicz György két könyvet írt már Starkról, most készíti a harmadikat.

Jó befektetésnek tekintette

Stark Adolf 1834-ben Bártfán született, és 1910-ben Békéscsabán hunyt el. 1859-ben önálló vaskereskedést nyitott itt, négy év múlva megházasodott, és végleg letelepedett a városban. A szőlészetet, borászatot jó pénzbefektetésnek tekintette, a századforduló éveiben már 16 hold ültetvénnyel és szőlőiskolával bírt. A mintegy 300 fajtát nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán vásárolta bel- és külföldről. Életének legjelentősebb tevékenységét a nemesítés terén fejtette ki. Világhírűvé a csabagyöngyével vált.