Több ezren mentek ki Maradona miatt a Kórház utcai stadionba

Lónyai László újságíróként az 1980-as években a Békés Megyei Népújság csapatát erősítette.

– 1986. április 1-jére valami nagyot akartunk dobni, ami legalább akkorát szól, mint az előző évi metrós sztori. Akkor a vasútállomás előtt egy nagy gödröt ástak, és mindenki azt találgatta: hogy minek. Mi meg kitaláltuk, és megírtuk, hogy metró épül Csabán. Nagy siker volt, a szocialista brigádok kommunista szombatokat ajánlottak fel, bennünket raportra hívtak, mert ezt azért már erősnek tartották. De megúsztuk, és azon agyaltunk, hogy mi legyen az 1986-os átverés – emlékezett Lónyai László. – Maradona volt a sztár, a Békéscsaba pedig egészen jó helyen állt az NB I-ben, és voltak meghatározó játékosok a csapatban. Pásztor Jóskát feltétlenül kiemelném, szabadrúgásból ő rúgta például azt a gólt, amivel nyert a Csaba a MTK ellen. Jóska jelent meg a címoldalon, én meg azt találtam ki, és írtam meg a sportoldalra, hogy Maradona nagyapja, Maradó József, sarkadi cigányember a nyomor elől kitántorgott Argentínába. Ott családot alapított, gyerekei, unokái születtek, köztük a kis Maradona. A nagypapa sokat mesélt az unokáknak Magyarországról, és Maradonában ez mély nyomot hagyott. Ezért úgy döntött, a vagyona egy részét arra fordítja, az Előrét a világ legjobb csapatává tegye. Megszerezte edzőnek Puskás Öcsit is. És a csapat április elsején, délután ötkor bemutató edzést tart.

Kollégánk elmondta: több mint ötezren voltak a pályán, hogy lássák Maradonát és Puskás Öcsit. A hangszórókból hiába hallotta közönség, hogy áprilisi tréfa az egész, órákig várták, hogy megjelenjenek a sztárok. De nem jöttek, és, sajnos, már nem is jönnek soha.

Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Népújság akkor főszerkesztője elmondta, szarvasiak buszt béreltek, már ültek benne, amikor valakinek eszébe jutott, hogy április 1-je van, és felhívták: hogy igaz-e a hír, vagy ,,kamu”?

– Nem volt szívem ,,etetni” őket, így maradtak – mesélte Árpási Zoltán. – Lónyainak az az ötlete támadt, hogy menjünk ki a pályára, nézzük meg, hányan dőltek be az álhírnek. Seleszt Ferenc főszerkesztő-helyettessel és a szerkesztőségi titkárnővel, Cserei Évával négyesben mentünk ki a Kórház utcába. Amikor megláttak bennünket, az egyik lóvá tett szurkoló Lónyaira mutatva felkiáltott: ,,Az a szakállas, ő írta a cikket!” Majd elindultak felénk. Szégyen, nem szégyen, futásnak eredtünk, és az autóba bevágódva elszeleltünk.

Maradona első válogatott mérkőzésén, alig 17 évesen hazánk csapata ellen lépett pályára 1977-ben Buenos Airesben. A magyar együttes tagja volt Kerekes Attila, aki elmondta, már akkor látszott a fiún, istenáldotta tehetség. Később Pásztor Józseffel egy 1981-es válogatott turnén szembesültek azzal, hogy a világ leendő, legjobb játékosa játszik az ellenfélnél. Nem lehetett megfogni, leszerelni, kiismerhetetlenül cselezett, génjeiben volt a futball.

Levél érkezett a Venezeuelába kivándorolt csabai férfitól

Árpási Zoltán 1988-ban levelet kapott Venezuelából, a Caracasban élő, Békéscsabáról kivándorolt Andy Mortontól, aki azt állította, hogy Maradona a jó barátja. Részlet a levélből: „Amikor megtudta, hogy én is magyar vagyok, elárult egy titkot. Diegito az apja elmondása szerint cigány származású. Csak egy emléket őriznek a múltból, azt, hogy a család minden férfi tagja fülbevalót visel. Az idősebb Maradona autószerelő-géplakatos. De az apja, vagyis Diegito nagyapja muzsikus és bádogos volt. Ő kapta a Maradona nevet. Az asszonyok, amikor reklamálták nála a javításra átadott edényeknél, ő – aki csak magyarul tudott – annyit mondott nekik: MÁRA DONA. A felét magyarul, a másik felét pedig spanyolul. Vagyis az edény kész lesz MÁRA, ASSZONYOM (a dona asszonyt jelent spanyolul). Tehát igaz az, hogy ők magyar származásúak, de csak annyira emlékeznek az öregtől, hogy Békésből vagy Brassóból vándoroltak ki.”