Ízek és illatok

„A Beaujolais megérkezett! – Le Beaujolais Est Arrivé!”

Túl a Márton-napon és az új magyar borok kóstolásán, látogassunk el Franciaországba és járjunk utána, miért olyan népszerű az ő új boruk a Beaujolais Nouveau (ejtsd bozsolé nuvo)!

Franciaországban járunk, pontosabban Burgundiától délre, a Saône folyótól keletre, Beaujolais-ban. Figyelemre méltóan 50 kilométer hosszan és 11-15 kilométer szélesen terül el ez a méretes borvidék, melynek középpontjában egy szőlőfajta áll, a Gamay Noir á Jus Blanc – barátoknak és ismerősöknek csak Gamay (ejtsd gámé). A fajtából könnyű, alacsony tannin tartalmú és illatos borok készülnek. Az újbor igazi gyümölcsbomba: málna, cseresznye, áfonya, szeder és banán varázsolja el a könnyű borok szerelmeseit.

Történetünk 1941-ben kezdődött,

amikor a helyi borvidéki rendelet szabályozta az újborok legkorábbi forgalomba hozatali időpontját, azaz november 15-ét, amit később 1975-ben megváltoztattak november harmadik csütörtökjére.

Ez volt az a nap amikor Lyon város bisztrói megteltek a friss nedűvel és kiírták mindenhova hogy „Le Beaujolais Est Arrivé!” azaz „A Beaujolais megérkezett!”, és vendégek megkóstolhatták az aktuális év újborát. Először csak a Lyon városában és közelében élők élvezhették ezt a kiváltságot, majd a Beaujolais gyors népszerűségének köszönhetően térhódításba kezdett,

mára pedig több mint 120 országban lesz elérhető november harmadik csütörtökén a franciák híres újbora.

A Beaujolais Nouveau-k eltérnek a hagyományos borkészítési eljárástól, úgynevezett szén-dioxidos macerációval készülnek.

Mit is foglalhat magában ez a nagyon tudományosan hangzó eljárás?

Az egész fürtök zúzatlanul kerülnek az acéltartályba, ahol oxigéntől elzártan, az erjedés a szőlőbogyó belsejében kezdődik el, és a szemek szétrobbanásával ér véget. A gyorsan végbemenő erjedésnek köszönhetően az elsődleges gyümölcsaromák megmaradnak a borban, melyek szinte tannin nélkül születnek meg.

Az eljárásnak köszönhetően lesznek ennyire egyediek a Beaujolais Nouveau-k. Magyarországon kevesen készítenek újbort ezzel a technikával, de van egy villányi pincészet, ami évről évre megörvendezteti a hazai fogyasztókat a „magyar bozsolével”.

Az asztalon pedig kiválóan kíséri a különböző pástétomokat, riletteket, terrineket. Szép párt alkot a szárnyasokból készült ételekkel, melyek sütve, vagy grillezve készülnek. Kalandvágyók kipróbálhatják a sushi mellé, vagy a kínai tésztaételekhez is. Ha pedig csak önmagában élveznénk a bort egy kis sajt társaságában, akkor a tökéletes választás camambert vagy brie lesz.

A mostani ajánlásom pedig a nemrég megjelent Családok Szakácskönyve receptje, a szilvás csiliszószban pácolt kacsamell viharsarki módra. A kacsamell omlós szerkezete a bor savaival, míg az édeskés szilvaszósz a bor gyümölcsösségével kel táncra, és új élményt alkot.

A Beaujolais Nouveau újabb példája a frissesség és gyümölcsösség tünékenységének, az ilyen borokat érdemes az aktuális évben elfogyasztani, de fél évnél tovább ne tartogassuk. A tökéletes élmény érdekében temperáljuk 11-12 Celsius fokra fogyasztás előtt.

Szilvás csiliszószban pácolt kacsamell viharsarki módra

HOZZÁVALÓK

• 1 kg kacsa (kövér) mell

• 10 dkg szilvás csiliszósz

• 2 evőkanál méz

• őrölt fekete bors

• só

A KÖRETHEZ

• 50 dkg burgonya

• 1 csokor petrezselyem zöldje

• 1 csokor snidling

• 1 evőkanál margarin

• savanyúság – jalapenóval díszítve

ELKÉSZÍTÉS

A kacsamelleket sóval, borssal ízesítjük, majd a szószt a mézzel összekeverjük, és belehelyezzük a melleket. Állni hagyjuk (finomabb, ha előző este bepácoljuk). A melleket alufóliába tekerve kb. 170 fokon puhára pároljuk, ha kész, a fóliát levesszük, a maradék pácot a húsra öntjük, és 180 fokon készre sütjük. A körettel tálaljuk.

Olvassa el a rovat korábbi cikkeit is!

ÍZEK ÉS ILLATOK