Erdős Norbert: minőségi, biztonságos élelmiszert ehetnek a magyarok

– Fogalmazhatunk úgy, hogy bejárta a közéleti ranglétrát: Mezőberényben és Békésen dolgozott helyi önkormányzati képviselőként, majd Békés alpolgármestere, később tizenkét éven át a békési választókerület országgyűlési képviselője volt. Megyei kormánymegbízottként is dolgozott és utána öt esztendőn át az Európai Parlamentben képviselte hazánkat. Az ezen munkák során szerzett tapasztalat mit jelent államtitkári kinevezése szempontjából?

– Gyakorlatilag ezzel az ágazattal, az élelmiszerlánc-biztonsággal, az állategészségügyi kérdésekkel már kormánymegbízotti munkám során találkoztam. Az Európai Parlamentben is kifejezetten figyeltem erre a területre, elkezdtem mélyebben foglalkozni a gasztronómiával, s aki ebbe a területbe beleássa magát, egy idő után rájön, hogy az alapanyag a lényeg. Hogy milyen az alapanyag, azt pedig a védjegyrendszeren át lehet bemutatni a nagyközönség felé. Úgyhogy ezzel a szegmenssel sokat foglalkoztam az Európai Parlamentben. Természetesen megismertem az Agrárminisztériumhoz tartozó portfólió teljes európai (mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati) vetületét. Érdemes tudni, hogy a legjelentősebb uniós joganyag az agráriumé. Nem szabad elfelejteni, hogy a Magyarországra érkező uniós források 39 százaléka agrár-és vidékfejlesztési célra jön… A megyei és az uniós színtér átlátása után most országosan is lesz módom az élelmiszerbiztonsági feladatok koordinálására.

– A koronavírus-helyzet rávilágított arra, hogy mennyire fontos területről van szó. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a járvány tavaszi kirobbanásakor például mennyi lisztet spájzoltak be az emberek…

– Igen, a pandémia időszaka világosan megmutatta, hogy az élelmiszerlánc rendkívül fontos és egyre fontossabbá váló terület. Azt le kell szögezni, és ez be is bizonyosodott, hogy a magyar élelmiszermennyiség adott, a minősége pedig jó. Erős az élelmiszerbiztonság és azt sem szabad elfelejteni, hogy az államtitkársághoz tartozó hatóság, a NÉBIH a lakosság részéről a legnagyobb köztiszteletnek örvendő hivatalok egyike. Azon kell dolgozni, hogy ez a jövőben is így legyen. A hatósági szerepkör plusz erőt ad a munkájuknak, természetesen nem cél a szankcionálás, de ha valahol problémát tapasztalnak, akkor gyorsan és hatékonyan tudnak fellépni a kollégáim.

– A biztonságot, a minőséget mennyiben tudja erősíti a védjegyrendszer?

– Nagyon komoly előrelépések történtek ezen a területen, hatékony a rendszer, de lehet még finomítani. Számomra például nagyon szimpatikus az 1967 óta élő francia minta, ahol a termelők fogtak össze az agrárkormányzattal, s minősítő-tanúsító védjegyet használnak. Ez állandó, folyamatos ellenőrzés alatt van, s ha valaki nem felel meg már neki, akkor bizony el is lehet venni.

– Az elmúlt években örvendetes módon nőtt a különböző élelmiszerláncokban a magyar termékek száma. Hol tart ez a folyamat?

– Nagyon fontos ez a tendencia és az is jó, hogy a kötelezően előírt jelzéseknek köszönhetően egyértelműen felismerhetők a minőségi, magyar termékek. Ez a járványhelyzet miatt még jobban felértékelődik: tisztában vannak vele a vevők, hogy megbízható, ellenőrzött és jó minőségű áru kerül a kosaraikba, ha magyar terméket vesznek… Én egyébként a magam részéről örömmel tapasztaltam, hogy sokak számára egyre inkább fontossá válik, hogy mit egyen, ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni a betegségek, a megelőzés szempontjából. Kiemelt célunk a tudatos fogyasztás további erősítése.

– Mely területekre terjed még ki a munkája a szaktárcánál?

– Hozzám tartozik a parlagfűmentesítés kérdésköre, azt hiszem ezt nem kell magyarázni. Ugyanakkor nagyobb figyelmet szeretnénk szentelni a kisállatokra is: Ovádi Pétert nemrégiben a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. Célunk az, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét a felelős állattartás szabályaira.

– Békés az egyik legjelentősebb agrármegye. Mit jelenthet az az itt élőknek, hogy az Agrárminisztérium államtitkára Békés megyei lesz?

– Megítélésem szerint nagyon fontos üzenet, hogy egy agrármegye ad egy szakállamtitkárt. Kollégáimmal közösen dolgozunk azért, hogy az élelmiszerbiztonság a jövőben se sérüljön hazánkban.

Névjegy

Erdős Norbert 1972-ben született Orosházán, evangélikus családban. A Miskolci Egyetemen végzett történelem szakos bölcsészként. 1993 óta a Fidesz tagja. 1996-ban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas alapítója, később országos alelnöke és az országos választmány elnöke.

1998–2010 között önkormányzati képviselő, valamint 2006–2010 között Békés alpolgármestere. 2011–2014 között a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott. 2002-től 2014-ig a békési választókerület három cikluson keresztül megválasztott egyéni országgyűlési képviselője.

Az Országgyűlésben dolgozott az oktatási- és tudományos; az ifjúsági és sport-; az önkormányzati és területfejlesztési-; a szociális, családügyi és lakhatási-; a kulturális és sajtóbizottságban, valamint az Országgyűlés jegyzőjének is megválasztották. 2014-től európai parlamenti képviselőként Brüsszelben képviselte Magyarországot, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési; a halászati és a kulturális és oktatási bizottság tagjaként. Nős, két gyermek édesapja.

Kapcsolódó cikkünk: Az Agrárminisztérium államtitkára lett Erdős Norbert