2020.09.10. 11:29
A Várból a pusztába költözött Kardoskút díszpolgára
Kardoskút első díszpolgárának erős a kötődése szülőhelyéhez. Amikor Verasztó Lajos megkapta a kitüntető címét, meghatottan, őszinte barátsággal köszöntötte őt Törőcsik Mari színész és Rúzsa Magdi énekes. A legendás színművész több alkalommal volt a kardoskúti pusztában. Korábban a másik legendás barátot, Psota Irént is Arany–Petőfi módra elbűvölte a puszta. Verasztó Lajos harminc éve építette ott Sárga Tanyának nevezett házát. Ettől alig nyolcszáz méterre új épült, Fehér Tanya néven. Itt kerestük fel.
– Ölelés a kardoskúti puszta önkéntes karanténjából. Éljen az élet! – ezekkel a szavakkal invitált bennünket Verasztó Lajos. A miértekről is beszélgettünk az evangélikus lelkész és a katolikus atya által elvégzett házszentelés után, amely a ház építésében részt vevő, sajnos már megfogyatkozott számú családtag és dolgozók tiszteletére lett megrendezve. Kőbe vésett emléktábla leleplezésével is tisztelgett a házigazda a segítők előtt.
– Jól vagyok én itt – mutatott körbe vendéglátónk a Magyarország hét természeti csodája egyikének megválasztott kardoskúti pusztán, az Arany és Petőfi szellemét suttogó rónaságon. Csendjével, vadvirágaival, madaraival idilli a környék. Erre cserélte el Verasztó Lajos 2006-ban a budai Várban lévő lakását. Építkezni kezdett az elnéptelenedő pusztán, a romos tanyák helyén.
– A Várat mindenki ajnározza. A természet szerencséje, hogy a pusztát árván hagyják. Na de ennyire?! – mosolyodott el nosztalgikus hangulatában Verasztó Lajos.
– Én még emlékszem a hajdan itt virágzó fizikai és szellemi élet ritmusára, szerkezetére. Aztán az ötvenes évek szocializmusának nevezett, majd a ma dúló fogyasztói rendszer társadalmi vírusa, a koronavírusnál talán nem is kevésbé kártékonyan, gyorsan fojtogatni kezdte a virágzó tanyavilágot. Ez van. Engem ide visszahúz ez a nagy semmi. A természet univerzuma – mondta lelkesedéssel vendéglátónk a gémeskút mellett. Majd az átalakított lóistálló teraszára hívott, csodáljuk együtt a messzeséget. Amerre a szem ellát… és a gondolat is szárnyalhat itt.
– A fővárosban töltött évtizedek sokat rontanak az emberen. Rajtam is. Az önkéntes karantén alatt végérvényesen rájöttem, nem lehetetlen vidéken élni. Sőt! – tette hozzá. Verasztó Lajos már egyáltalán nem bánja, hogy 2006-ban meghozta a döntést: eladja a várbeli lakást, és a kardoskúti pusztán épít. Azóta szerettei – ahogy ők mondják – munkás-paraszt-találkozóit is itt tartja.
– Van ennek a helynek valami fogadásra kész képessége. A házszenteléskor is sokan eljöttek. Együtt emlékeztünk azokra, akik az építkezésben a segítségemre voltak. Az évek alatt a hét testvérből már csak hárman élünk, de összetartó Verasztók vagyunk, akik fogadókészek, befogadók a kardoskúti tanyavilágban a romlatlan természet gyönyörűséges adományaira – mondta tanyája udvarán búcsúzóul.
Névjegy
Verasztó Lajos Kardoskút első díszpolgára, aki a Dover Nyelvi Centrum megalapítója (Dohár Péter és Hencsei Kálmán társaként). Az iskola a nevét Dohár Péter és Verasztó Lajos nevének összevonásából kapta. A díszpolgár sikeresen felvételizett a Színművészeti Főiskolára, majd az ELTE angol–magyar szakán diplomázott. 1971 óta foglalkozik nyelvtanítással és oktatásszervezéssel.
