Titkot rejt a megyei könyvtár

A Békés Megyei Könyvtárból nehéz üres kézzel távozni, viszont azt sokan nem tudják, hogy a gyakran forgatott kötetek mellett számos érdekességet is rejt az épület. Alig, hogy megérkeztem az intézménybe, annak igazgatója, Rakonczás Szilvia máris egy különleges képeslapot mutatott nekem. A Képzőművészeti Alap által kiadott Colorvox hangbarázdás képeslapon egy budai látkép fotója tűnik elő. Azonban az üdvözlőlap mást is rejt magában, a hangos levelezőn található népdalok még ma is megszólaltathatók bármely 45 percenkénti fordulatszámú mikrobarázdás lemezjátszón.

– A lemezjátszóra kell helyezni a lapot képpel felfelé, a tűt pedig az első préselt hangbarázdába lehet tenni. Viszont ügyelni kell arra, hogy a különleges képeslap a lemeztányérra szépen felfeküdjön, és azzal együtt egyenletesen forogjon. Illetve nagyon óvatosan kell bánni ezekkel a lapokkal, hiszen akár egy kis gyűrődés is elég ahhoz, hogy többet ne szólaljon meg – ismertette a könyvtár igazgatója. Hozzátette, az alig tizenkét forintos lap postai díjszabása nem tért el akkoriban a levelekétől, ugyanakkor célszerű volt borítékba helyezni, hogy ne sérüljön, és a címzett is élvezhesse a lap egyedi hangzását.

Alighogy leteszem ezt a különleges „lemezt”, egy levélen akad meg a szemem. – Három esztendeje nyílt kiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára, melynek egyik érdekessége a költő eredeti aláírását tartalmazó levél volt.

A különleges dokumentumra véletlenül akadtunk rá: időnként forgatjuk, rendbe rakjuk a régi könyveket, és pont egy ilyen alkalommal találtuk meg a köszönőlevelet, amelyet a költő egykor az akadémia nevében írt – részletezte Rakonczás Szilvia.

Több száz éves, pergamenkötésű kötetek kerültek elő

Rakonczás Szilvia, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója hírportálunknak elmondta, a bibliotéka legrégebbi kötete Philipp Melanchthon fatáblás, díszes pergamenkötésű könyve, amelyet 1546-ban adtak ki. A közel ötszáz éves dokumentum másik különlegessége, hogy a címlapján, valamint az utolsó oldalán Haán Lajos névbeírása is olvasható 1863-ból. Ugyancsak megtalálható a könyvtárban a Lazare de Baïf által írt, 1549-ben Párizsban kiadott pergamenkötésű könyv, amelyben görög betűs részletek és metszetek váltják egymást. Egy újkígyósi emléket is őriznek a bibliotéka munkatársai, az 1879-es vendégkönyv egykor a Wenckheim-családé volt.