Veszély esetén ma is megszólalnak a megye szirénái

Két percen, vagyis 120 másodpercen keresztül váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang – így figyelmeztethetik a lakosságot egy-egy katasztrófa esetén az évtizedekkel ezelőtt telepített eszközök segítségével. Azt pedig, hogy a riadó elmúlt, kétszer egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahanggal jelezhetik, a jelzések között 30 másodperces szünettel.

Békés megyében számos ilyen lakossági riasztó, tájékoztató eszköz található. Az úgynevezett légvédelmi szirénákat évtizedekkel ezelőtt telepítették, vannak köztük olyanok, amiket még az 1950-es években, de a legtöbb az 1970-es esztendőkben került ki az oszlopokra. A készülékek főleg háborús helyzetben, esetleg más katasztrófák esetében lettek volna és lehetnek hasznosak, arról nincsenek információk, hogy Békés megyében ezeket valaha élesben is használták volna.

Úgynevezett morgató próbákat azonban tartanak velük – erre több példa is volt az elmúlt években – hogy felmérhessék az állapotukat és megnézzék, működőképesek-e. Az ellenőrzések során a katasztrófavédelem és az áramszolgáltató szakemberei a településeken található valamennyi szirénát górcső alá veszik, megnézik, üzemképesek-e. Minden, korábban üzemképesnek minősített kapcsolószekrényhez odamennek és működésbe hozzák a készülékeket.

A vizsgálatok rövid ideig tartó hanghatással – 6 másodpercig tartó felfutó hangjelzéssel – járnak.

Várszegi György címzetes tűzoltó főtörzsőrmester, megyei megbízott katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, a közel kétszáz Békés megyei sziréna között vannak olyanok, amelyek már nem üzemképesek. Akadnak olyan berendezések, amelyeket már el is bontottak, de úgy, hogy a tartóoszlopot meghagyták, például azért, mert az áramszolgáltató vagy az adott település önkormányzata kérte, esetleg az azon elhelyezett térfigyelő kamera vagy az ott fészkelő gólya miatt.

Mérik a levegőbe kerülő veszélyes anyag koncentrációját

A katasztrófavédelem egy jelentős projekt keretében, veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében, országos kiterjedésű meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó – Monitoring és Lakossági Riasztó, azaz MoLaRi – rendszert telepített – közölték a szervezet honlapján.

Ha egy veszélyes ipari üzemben meghibásodás, baleset történik, és veszélyes vegyi anyag, gáz kerül a levegőbe, akkor annak koncentrációját a telepített mérőszondák (monitoring végpontok) mérik, és ezzel párhuzamosan jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén is. A mért adatok alapján, szükség esetén, a szirénarendszeren (riasztó végpontokon) keresztül riasztják az érintett lakosságot, illetve értesítik a magatartási szabályokról.

A MoLaRi rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém és Zala megyében, valamint Budapesten építették ki, ennek során 576 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 360 monitoring végpontot telepítettek. A rendszer segítségével mintegy 440 ezer ember riasztható.

Békés megyében egyelőre nincs ilyen MoLaRi rendszer, de tervezik, hogy kiépítik Orosházán, az üveggyár vonzáskörzetében. Gyulán a Gyulahús Kft. – felismerve a lakosság időben történő tájékoztatásának fontosságát – mindkét telephelyén kiépített korszerű, de nem MoLaRi berendezést, amely szintén alkalmas a lakosság tájékoztatására veszély esetén.