Ízek és illatok

Rozé

Avagy gyümölcsöt pohárból

Ahogy a nyári hőségben a hőmérő szála az egekbe tör, és a diófa árnyéka is igazi luxusnak számít, akkor van itt az ideje egy pohár hűsítő rozénak.

Mai napig tévhit kering a rozé készítéséről, miszerint a fehér és vörösbor összeházasításából készül.

Magyarországon nem engedélyezett az effajta technológia, kizárólag kékszőlőből készülhet a rozé.

A vörösborszőlőből préselt lé világos színű és nem vörös (kevés kivételtől eltekintve). Színükért, a szőlőhéjban található antocianin nevű anyag a felelős. A vörösborokat ezért több napig is hagyják héjon ázni, hogy kioldódjon a színanyag, a mustban, és elnyerje a bor a kívánt színét. Ezzel szemben a rozéknál ez csak pár órát vesz igénybe. Ez a rövid áztatási idő eredményezi egyedi megjelenését.

A rozé borok 99 százalékban reduktív technológiával készülnek, hogy sikeresen megtudják őrizni a friss gyümölcsös aromákat. Kicsi hazánkban, legnagyobb mennyiségben Kékfrankosból állítják elő a rozéborokat, de bármelyik szőlőfajta alkalmas rá, amiből vörösbort is lehet készíteni.

A jó rozéborok mindig frissek, lendületes savval rendelkeznek és nagyon gyümölcsösek. Fajtától függően a trópusi gyümölcsöktől kezdve, a virágokon keresztül, a meggyet és cseresznyét követve a málna és az eper is lehet az uralkodó íz és illatjegy. Sok esetben mesterséges úton, egy kevés szén-dioxidot is tesznek a borhoz, hogy még üdítőbb legyen.

Csekély számban, de megtalálhatóak hordós érlelést kapott rozéborok is. Az ilyen típusú boroknál már nagyobb beltartalomról beszélhetünk, és a gyümölcsös karakterek is már nagyon érett ízekbe fordulnak át, némi fás-fűszeresebb jegyekkel kiegészülve. Ez a stílus inkább Franciaországra jellemzőbb.

Egy jó rozé kiváló kísérője lehet a lazacból és rákból készült ételeknek, szép párost alkot a szabad vagy zárt térben sütött sertéshús vagy szárnyasokkal, de még a könnyű tésztákhoz is jó társnak bizonyul.

Desszertek terén a gyümölcsös, nem túl édes sajttorták mellet is kiváló frissítő, ezért is jó választás A legjobb séfünk az olvasó című receptes könyv fehér csokoládés sajttortája áfonyaöntettel. Desszertünk krémes állaga szépen harmonizál a rozé lendületes savjával. Az áfonyaöntet, vagy málnaöntet, sok gyümölccsel pedig szépen kiegészül egy Kékfrankos, vagy egy Pinot Noir rozé gyümölcsös jegyeivel.

A rozéborokat jól behűtve, 8-12 celsius fokon érdemes a pohárba tölteni. Reduktív borként nem érdemes tartogatni, az egy évnél idősebb rozék sokat veszítenek gyümölcsösségükből és frissességükből, ezért javasolt mindig az aktuális évjáratot választani.

Fehér csokoládés sajttorta áfonyaöntettel

Egy tálcára sütőpapírt teszünk, ráhelyezzük a tortagyűrűt. A vajat megolvasztjuk és az előzőleg ledarált keksszel összekeverjük, majd egyenletesen belenyomkodjuk a karika aljába. Hűtőbe tesszük. A krémhez a fehér csokit gőz fölött megolvasztjuk és hagyjuk hűlni.

A krémsajtot összekeverjük a porcukorral, és hozzáadjuk a fehér csokoládét is. A kemény habbá vert tejszínt belekeverjük a sajtkrémbe. A krémet a kekszes alapra kanalazzuk, tetejét egyenesre simítjuk, és 2–3 órára hűtőbe tesszük. Az öntethez az áfonyát a cukorral és a vízzel feltesszük főni addig, míg a cukor elolvad és az áfonya picit megpuhul. A gyümölcsöt egy tálba kiszedjük, a szirupot 3–4 percig, sűrűsödésig tovább főzzük.

Ezután visszatesszük az áfonyát a szirupba és hagyjuk kihűlni. Ha a sajtkrém megdermedt, akkor levehetjük a tortagyűrűt a tortáról, végül rákanalazzuk a már kihűlt öntetet.

Hozzávalók a kekszes alaphoz:

11 dkg keksz

5 dkg olvasztott vaj

A sajttortához:

15 dkg fehér csokoládé

10 dkg natúr krémsajt

2 dkg porcukor

2,5 dl zsíros tejszín

Az áfonyaöntethez:

12,5 dkg áfonya

4 dkg porcukor

2 evőkanál víz

A rovatban eddig megjelent cikkeink:

Irsai Olivér

Csabagyöngye

Olaszrizling