Záportározó lesz a szarvasi homokbányából

A záportározó felújítása az egyik fő eleme annak a projektnek, amelyre az önkormányzat 500 millió forint támogatást nyert el, és amelyet a Békés Megyei Önkormányzattal konzorciumban valósítanak meg. A rekonstrukcióra 133 millió forintot fordítanak, melynek során a tóból mintegy 10 ezer köbméter iszapot termelnek ki, s azt a partvonalon, valamint a kialakított szigeten helyezik el. Utóbbi a nádiposzáták védelmét szolgálja majd. Akáckaróból támfal készül, melyet a régi partvonalhoz feszítenek ki, és a mederanyagból töltik fel rétegesen. A munkálatok során létesítenek még három új átereszt, amely a város csapadékvizének beeresztését biztosítja, egy új levezetőcsatornát, valamint megújul a vasút alatti áteresz is. Mindezek mellett a tó környezetében 520 méter hosszú mulcsos sétányt, valamint facsoportokat, védő fa- és cserjesort alakítanak ki.

Babák Mihály polgármester a település egyik tájsebének nevezte a tavat és annak jelenlegi környezetét, amelyet a rekonstrukció után szeretnének bevonni a város vérkeringésébe.

– Ezt a tájsebet beapplikáljuk először a város körzetébe, aztán a közösségi életébe és akár még a park kultúrájába is, ezzel együtt a növényekkel, állatokkal kapcsolatos jelentősége ugyancsak megnőhet. Úgy gondolom, a felújítás után élhető lesz ez a terület, amely eddig kiesett a forgalomból – hangsúlyozta Babák Mihály. Hozzátette, ebben nagy szerepe volt annak is, hogy sokan a szemetet, elhullott állati maradványokat a tóhoz hordták ki. Ennek megakadályozására kamerákat terveznek felszerelni.

A polgármester elmondta, a város egyik természetes víztározójaként funkcionál a holtág. A mostani beruházás pedig a környék öntözési vízellátását szolgálja majd, ugyanis a tóban fog lecsapódni a burkolt felületekről lefolyó esővíz, amelyet idővel a szükséges mértékben fognak leengedni. Az öntözés mellett a tóban felgyülemlett víz párolgásának is jelentős hatása lesz majd a páratartalomra. Hozzátette, a vízfelület ugyanakkor várhatóan a szúnyogok szaporodására is kedvező hatással lesz, melyre – ha kell – megoldást keresnek.

A fásítás, cserjésítés során több mint 370 facsemetét és 70 cserjét ültetnek el a tó körül. A munkaterületet tavaly novemberben adták át a kivitelező Békés Drén Kft.-nek, a tényleges munkavégzés január 6-án kezdődött. A kivitelezés jelenleg 25 százalékos készültségi foknál tart, a munkálatok tervezett befejezési határideje március vége.

Velencei-tónak is nevezték egykor a helyiek

Szenes János televíziós szerkesztő elmondta, a korábban agyaggödrökként és homokbányaként használt területhez sajnálatos módon több tragédia is társul. A ma már szinte tórendszerré duzzadt terület 1967-ig egyáltalán nem is létezett. Visszaemlékezéseiből kiderül, az első pocsolyák, a nagyobb tórész közepén, 1967 nyarán tűntek fel.

Ezt követően annak vize folyamatosan növekedett, és a nád is kinőtt benne. Egyenletes víztükör az 1980-as évektől alakult ki, amely télen a korcsolyázó fiatalok kedvenc helyszínévé vált. Szenes János elárulta, a helyiek körében több elnevezése is volt a tónak, amelyet egy időben Cigány tónak, később egy közelében lakó bakterről Vida-tónak, továbbá Velencei-tónak is neveztek.

Utóbbi a város egykori közkedvelt pékjének, Velencei Györgynek a személyéhez köthető. A vízbe az 1980-as évek derekáig számos halat telepítettek, így ponty, busa és más apróbb halfajták is lakták. A nád és a bőséges táplálék számos madarat vonzott, nyáron a kakukk, télen pedig a sirály vendégeskedett a környezetében. Ennek az idillnek a tó elmocsarasodása vetett véget.