A bíróság dönthet az elkobzott holmiról

Amennyiben a büntetőeljárás lefolytatása során felmerül, hogy egy dolog elkobozható, akkor azt a tárgyat le kell foglalni, és bűnjelként kell kezelni – tájékoztatta hírportálunkat dr. Marton Erika, a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője. Mint megtudtuk, a lefoglalásról általában a nyomozó hatóság rendelkezik, de erről az ügyészség és a bíróság is jogosult dönteni. A lefoglalással a dolog a bűnjelkezelőhöz kerül, aki a bűnjelraktárban helyezi el. A bűnjeleket mindig az a hatóság őrzi, amely előtt éppen folyamatban van az eljárás.

– Vannak olyan bűnjelek, például állatok, élelmiszerek, járművek, fegyverek, amelyek megőrzésére, illetve tárolására speciális szabályok vonatkoznak – tette hozzá a sajtószóvivő. – A haszonállatokat például általában már a nyomozási szakban előzetesen értékesítik. A hobbi- és díszállatok elhelyezéséről az illetékes állategészségügyi szerv intézkedik. A gyorsan romló árukat – így az élelmiszereket is – leggyakrabban előzetesen értékesítik a nyomozás során. Ugyanakkor minden esetben az értékesítés előtt az élelmiszerből mintát kell küldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A járművek tárolása általában külső helyszínen történik. A lefoglalt fegyvereket szakszerű körülmények között a rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője őrzi.

A büntetőeljárás befejezésekor a bíróságnak kell dönteni a lefoglalt bűnjel sorsáról. Több dolog elkobzása kötelező.

– Az eszközre, amivel a bűncselekményt elkövették, el kell rendelni az elkobzást – sorolta. – Ilyen eszköz lehet például lopásnál a hamis kulcs vagy egy emberölés során használt kés. El kell kobozni azt a dolgot, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Ilyen lehet például pénzhamisításnál a hamis bankjegy, közokirat-hamisításnál az elkészített hamis közokirat. Tehát azok a dolgok tartoznak ide, amelyek a bűncselekmény elkövetés előtt még nem léteztek.

Az elkobzás kiterjed arra a dologra is, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak. Például állatkínzás esetén az érintett állatot is el kell kobozni, vagy azt a gépjárművet is, amellyel a lopott dolog elszállítása megtörtént. Elkobzás alá esik az a dolog is, amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik. Egyebek mellett ide sorolható a bokszer, a gázspray, az elektromos sokkoló. A fentieken kívül el kell kobozni azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult.

Nincs helye azonban elkobzásnak, ha a bűncselekmény eszköze, továbbá az a dolog, amelyre a bűncselekményt elkövették, nem a tettes tulajdona és a tulajdonos az elkövetésről nem tudott. Az előbb felsorolt két esetben a bíróság akár méltányosságból is mellőzheti az elkobzást.

A ruhaneműt, cipőt később rászorulóknak ajánlják fel

Az elkobzás gyermekkor, kóros elmeállapot, illetve az elkövető halála esetén vagy megrovás alkalmazása mellett is elrendelhető. Az elkobzott dolog az államé lesz. Fontos megjegyezni azt is, hogy elkobzásnak szabálysértési ügyekben is helye van.

A Gyulai Törvényszéken a leggyakrabban különböző ruhaneműket, takarókat, kerékpárokat, horgászfelszereléseket, szerszámokat, például láncfűrészeket, gépjárműveket koboznak el. A gépjárműveket azonban sokszor jelentősen átalakították, vagy a jármű állapota műszakilag nem megfelelő, így azokat a végrehajtás során elbontják.

Az elkobzás végrehajtásának feladatát az egyes törvényszékek gazdasági hivatalai végzik. Amennyiben az elkobzott dolog közérdekű felhasználásra alkalmas, akkor a Karitatív Tanácsnak ajánlják fel. Ilyen termék lehet például ruhanemű, cipő, játék, háztartási eszközök. Ezt követően a felajánlott termékek felhasználásáról és a rászorulók részére történő juttatásról a tanács dönt. Azokat az elkobzott dolgokat, amelyeket nem lehet felajánlani, vagy értékesítik, vagy megsemmisítik.