Összeültek a kunhalomkutatók a földpiramisok megőrzéséért

A 2019-es konferencia címe az Aktualitások a környezet- és természetvédelem területén – Középpontban a kunhalmok védelme volt. László Lászlóné, a Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány elnöke kiemelte, fő céljuk a hagyományok őrzése, a vidék szépségeinek a bemutatása.

Dr. Rákóczi Attila hangsúlyozta, a kunhalmok több ezer éves, emberi kéz által létrehozott térszíni formák, az ember tájalakító hatásainak kézzelfogható megnyilvánulásai, tanúi.

– Keletkezésüket és kialakításukat tekintve két alapvető típusba sorolhatjuk a halmokat – ecsetelte dr. Rákóczi Attila. – A legrégebbi halmok a lakódombok, vagy tell telepek. Keletkezésük a késő neolitikumra, kora középső bronzkorra tehető, tehát akár 5500 évesek is lehetnek. Ezek nagy kiterjedésű, laposan elnyúló, ovális alakúak. A térszínből való kiemelkedésüknek köszönhetően e típusú halmokat „megülte” az ember, és településeket alakított ki rajtuk. A több ezer év következtében a települések maradványai által még inkább kiemelkedtek a térszínből. Ezen halmok régészeti szempontból igen értékesek.

A másik nagy csoport a markánsan kiemelkedő kúp alakú halmok vagy sírdombok, kurgánok. Ezeket temetkezési helyeknek hozták létre, és egy népcsoporthoz, az úgynevezett Jamnaja-kultúrához vagy halomépítő népcsoporthoz köthetőek. A kultúra Kelet-Európából, Ázsiából tört be a rézkor idején Európába. Az eltemetett magas társadalmi rangú embereket fagerendákkal kirakott gödörsírba helyezték, okkerrögöt tettek mellé (az életet szimbolizálja), a sírt szőrmékkel bélelték, a sír fölé több méter magasan földet hordtak fel.

A halmokat a későbbi generációk határhalmoknak, strázsahalmoknak vagy templomhelyeknek, esetleg temetkezési helynek használták.

Békés megyében több ezer halmot épített nagyon sok népcsoport, melyek közül számos maradt meg ép állapotban napjainkra is.

Kezelik a vízelvezetési problémákat

Prof. dr. Tóth Albert CSc előadásában kiemelte a tájformáló és tájalakító tényezők szerepét a Kárpát-medence mai arculatának kialakulásában. Beszélt gróf Széchenyi István és Mikó Imre tájalakító munkájáról, a folyószabályozások időszakáról, a Tisza-völgyben lezajlott folyamatokról. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenkori természeti folyamatok megértéséhez nélkülözhetetlen a múlt és az abból eredeztethető jelen megértése.

Dr. Tirják László PhD, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója előadásában bemutatta élőhely-rekonstrukciós programjaikat, a vizes élőhelyes programokról részletesen is szólt. Kiemelte, hogy a korábbi generációk által elkövetett hibákat, vízelvezetési problémákat kezelik most, melyre több milliárd forint összeget nyertek el hazai és nemzetközi forrásokból. Ezek felhasználásával az eredeti környezet visszaállítására, az élőhelyek kialakítására törekszenek.

Greksza János, a Körös-Maros Nemzeti Park tájvédelmi felügyelője a nemzeti parkban folyó kurgánrekonstrukciókról számolt be. A legértékesebb terület a Kígyósi-pusztán lévő, kétegyházi kurgánmező. Az itt található közel 100 kurgánból tízet érintett a fejlesztés. Ezen korábban elhordott, megrongálódott halmok helyreállítására közel 4000 köbméter földet használtak fel.

Dr. Valkó Orsolya PhD az alföldi szárazgyepek rekonstrukciójának lehetőségeit mutatta be esettanulmányok alapján, melyeket a Hortobágyi Nemzeti Parkban végeztek. Munkájuk minden esetben egy-egy terület felmérésével kezdődik, majd ezt követi a különféle értékes növények magjainak telepítése. Vizsgálatai alapján megmutatkozik, hogy az így helyreállított gyepek esetében az értékes növények megmaradása nagyarányú, ám számos tényező befolyásolhatja a folyamatokat.

Dr. Deák Balázs DSc, az MTA doktora előadása során bemutatta, hogy a kunhalmok milyen értékes élőhelyek, sokszor utolsó menedékei bizonyos ritka, illetve értékes növény- és állatfajoknak. Számos keleti országban végeztek felmérőmunkát. Azt tapasztalták, hogy a keleti országokban sokkal több kunhalom maradt meg nem megbolygatott állapotban, mint a nyugati társaikban. Ennélfogva még értékesebbek ezen országok halmai, bár a kutatások alacsonyabb fokúak, mint hazánkban.

Nemzetközi kurgán-adatbázist alakítottak ki

Dr. Tóth Csaba Albert PhD egyetemi docens kiemelte, a halmok védelme, megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb feladat egy adatbázis létrehozása. Áttekintette a megelőző felmérőmunkákat. Ezekre építve alakítottak ki a kutatók egy nemzetközi kurgánadatbázist. Ennek lényege, hogy egy online felületet elérve bárki, aki regisztrál, feltölthet kunhalmokat a területi adatokkal, fényképekkel, mondákkal. Számos felhasználója van már e felületnek, több halmot is feltöltöttek már.

Szelekovszky László természetvédelmi szakértő a Békés megyei kunhalomvédelem kezdeti lépéseiről beszélt. Kiemelte, hogy már a kezdetekkor is kiemelkedő szerep jutott a Körös-Maros Nemzeti Parknak. E mellett a gazdák és más érintettek személyes meggyőzésének is nagy hangsúlya volt, mert sokan ezek hatására hagytak fel halmaik művelésével.

Dr. Bede Ádám PhD régész a tiszazugi és körösszögi halmok aktuális állapotfelméréséről tartott előadást. Bemutatta, hogy kutatásának alapjait a katonai felmérések térképei, valamint műholdas felvételek adták. Ezt követően helyszíni bejárással azonosította a halmokat. Megállapította, hogy a korábban rögzített halmok jelentős része szántott, és a halmok közel 40 százaléka már nem létezik.

Csathó András István botanikus a kunhalmok kitüntetett szerepéről beszélt a ritka, veszélyeztetett gyomnövényfajok fennmaradásában. Azt is hangsúlyozta, hogy a halmokat borító növények típusában az is meghatározó, hogy a halom melyik oldalán helyezkednek el.

Mást mutat a déli és mást az északi oldal. Ezt követően néhány kivételesen veszélyeztetett növényt mutatott be a hallgatóságnak.

Virók András geológiai technikus a környezet- és tájvédelmi célú geofizikai mérések alkalmazásáról és felhasználásáról beszélt. Ezen technikák alkalmazásával úgy tekinthetünk be a föld mélyébe vagy a kunhalmok belsejébe, hogy nem ásunk, nem bolygatjuk meg azokat. Ezen technikák új lehetőséget biztosítanak a régészek számára is.

Felvezették a földhivatali nyilvántartásba

Dr. Rákóczi Attila PhD egyetemi adjunktus kiemelte, hogy igen fontosak a halmok régészeti, talajtani, botanikai, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, de hogy meg tudjuk őrizni azokat, szélesíteni kell a róluk szóló ismereteket.

– A kunhalomvédelem szempontjából új dimenziót jelent, hogy az úgynevezett MePAR-rendszerben rögzített kunhalmokat felvezették a földhivatali nyilvántartásba – magyarázta az adjunktus. – Számos halom került bele a települési és a megyei értéktárba. Ugyanakkor az is kiemelendő, hogy a települések a települési arculati kézikönyveik megalkotása során több esetben rögzítettek egyedi tájértékeket is, így számos halmot jegyeztek be a megyei kézikönyvekben.

Dr. Rákóczi Attila elmondta, eredményes volt az idei konferencia, sok új kutatási eredményt láthattak a résztvevők. Az adjunktus kiemelte, hogy a kunhalomvédelem bölcsője Békés megye, és ezt a zászlóvivő szerepet nem szabad, hogy elvegye tőlünk senki.