Sétával és helyi történések felelevenítésével emlékeztek '56-ról

Ugrai Gábor, az egyesület elnöke elmondta, programjukban azokat a békéscsabai emlékeket, emlékhelyeket kívánták bemutatni az érdeklődőknek, amelyek az 56-os forradalomhoz kapcsolódnak. Fontosnak tartják ugyanis, hogy ne csupán a pesti eseményeket ismerjék az emberek, hanem azt is, ami Csabán történt akkoriban. Ennek érdekében elsétáltak például a városháza mellé, ahol a mai napig láthatóak az oroszok által kilőtt golyónyomok, valamint megnézték azokat emléktáblákat is, amiket 2016-ban állítottak ki a városban. Továbbá a Jókai Színháznál is látogatást tettek, hiszen az ottani színészklub volt az egyik központja a 63 évvel ezelőtti történéseknek.

Az elnök beszédében kifejtette, nem véletlen, hogy éppen az Aradi vértanúk ligetből indultak útnak, hiszen ott található az a 2006-ban kihelyezett 56-os emlékmű, ami véleménye szerint pontosan kifejezi azt, hogy október 23-án a magyar nép talpra állt és elindult a szabadság útján. Ezt az utat viszont november 4-én – az emlékmű második fejfáján ez a dátum található – kettétörte a világpolitika és a szovjetunió, amire a sírkeresztre boruló kopjafa emlékeztet. Továbbá érdekességként említette, hogy az István malom akkoriban működött és nagy szerepet játszott a forradalomban, mert a pestieknek élelmiszerre volt szüksége, így dolgozói lisztet, gabonát küldtek nekik.

Huszár Endre, elnökségi tag, aki a séta során történeti eseményeket elevenített fel elmondta, ő maga is átélője volt az 56-os történéseknek. Hozzátette, ugyan akkor még csupán 10 éves volt, de a mai napig pontosan emlékszik arra a pusztításra, amit a haragos olajzöld színű, egykor „acélszörnyetegeknek” nevezett szovjet páncélosok végeztek Békéscsabán.