Egyedülálló módszerrel, gépekkel dolgoznak a békéscsabai válogatóműben

Tévhit, hogy a kommunális és a szelektíven gyűjtött hulladékot egybeöntik – kezdte Bondár Lajos, a szemétszállító cég, a Dareh Bázis Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt. szállítási és logisztikai igazgatója. Jelezte, látható is, hogy más időpontokban és más gyakorisággal viszik el a vegyes szemetet, ürítik a sárga kukákat, szállítják el a zöldhulladékot, hordják el a szigeteken felhalmozott üvegeket.

Amikor egy kukásautó beérkezik a válogatóműbe, lemérik a súlyát, illetve rögzítik, hogy melyik településről érkezett és mit hozott. A szemét külön fogadóhelyekre kerül attól függően, hogy kommunális, azaz vegyes; hogy könnyű csomagolási hulladék, vagyis sárga kukák ürítésével jött; hogy zöldhulladék; hogy üveg; valamint, hogy lomtalanításkor gyűjtötték-e be.

Ezután homlokrakodókkal teszik be a szemetet a válogatórendszerbe, ami több berendezést és 95 gumihevederes szállítószalagot tartalmaz. Ügyelnek arra, hogy minél kevesebb üveg kerüljön fel a szalagokra, mivel azokat az üvegdarabok elvághatják, és komoly problémákat okozhatnak. Bondár Lajos hangsúlyozta: nemcsak a szelektíven gyűjtött, hanem a kommunális szemetet is átválogatják, mivel jelentős mennyiségben kerül abból is ki még újrahasznosítható hulladék.

A szakember ismertette, a rendszer zsáknyitó berendezésekkel indul, azaz fel-, széttépik a zsákokat. Azok tartalma utána megy a darálóhoz hasonlítható dobrostába, ahol elsőként nagyság szerint szelektálnak. A 40 centiméternél nagyobb darabokat ledarálják, a 2 centiméternél kisebbek pedig lényegében földnek tekinthetők. Ez tartalmazhat biológiailag lebomló anyagokat is, ezért azt a gyulladásveszély miatt kiszárítják; így kerül stabilizálva a lerakóba takaró rétegként.

A 6 és 40 centiméter közöttiek mennek tovább a rendszerben, majd kiválogatják belőle a fémet, a műanyagot és a papírt. A mágnesezhető fémeket mágnessel szedik ki, a nem mágnesezhetőket pedig – mint amilyen az alumínium – egy speciális módszerrel szelektálják. A rendszerben vannak – a spektrofotometria alapján működő – optikai berendezések, és be lehet állítani fajtánként, hogy miket különítsen el, a PET-palacktól kezdve a tejesdobozig, a TetraPakig. A szalag végén pedig van egy fúvókasor, ami lényegében kifújja a kiválasztott darabot a többi közül.

A válogatóműben a gépek mellett emberek is dolgoznak. Ugyanis vannak olyan méretes darabok, amik nem kerülhetnek be a rendszerbe, mert hibát okoznának, illetve lehetőség szerint az üveget is igyekeznek kiszűrni. Emellett a gépek is hibázhatnak, ezeket próbálják helyrehozni. A teljesen szétválogatott, még újrahasznosítható szemetet fajtánként tömbösítik, bálákat készítenek belőlük, amelyeket addig tárolnak, amíg a felvásárlók el nem viszik.

Vannak olyan újrahasznosítható anyagok, így bizonyos fóliák és papírok, amik annyira szennyezettek, hogy a feldolgozásuk nem megoldható. Ezeket a másodlagos tüzelőanyagnak (RDF-nek) nevezett, a kőszén fűtőértékével vetekedő hulladékokat teljesen leaprítják, majd erőművekbe, cementgyárakba kerülnek. A zöldhulladék felhasználása szintén megoldott: rendelkezésre áll olyan technológia, hogy komposztot készíthetnének belőle, de jelenleg biomasszát gyártanak.

Csabára kerül az összes szemét

Bondár Lajos elmondta, a békéscsabai válogatóműbe a hét öt napján naponta 300 tonna kommunális és nagyjából 30-40 tonna szelektív szemét érkezik be. Békés megye mind a 75 településéről, mind a 124 ezer háztartásából, közel 5000 gazdálkodó szervezetétől és 1400 intézményétől a megyeszékhely határában lévő, a 47-es főút menti létesítménybe kerül a hulladék – vagy közvetlenül a kukásautók révén vagy közvetett módon az orosházi, mezőhegyesi, szeghalmi és gyulai átrakókból.

A szakember ismertette, miszerint a válogatómű éves kapacitása 120 ezer tonna, ami 250 nappal számolva azt jelenti, hogy naponta 480 tonna szemetet tudnak átfuttatni a rendszeren és szétválogatni.