Különös titkokra is fény derül a regényben

A történet főhősének, Zalay Sándornak kettős élete van. Legtöbb sorstársától eltérően ő azonban nem felváltva játssza életszerepeit, hanem egyszerre, párhuzamosan éli mindkettőt. A férfi mérnökként és zenészként is maximális teljesítményt nyújtó nyughatatlan ember, akinek a tudatosságért, objektivitásért felelős bal, valamint a kreativitást, művészi hajlamot támogató jobb agyféltekéje állandó harcban áll egymással. A lelki béke csak vágyálomként tűnik fel előtte.

Vívódásai, belső küzdelmei hatására majdnem végzetesnek bizonyuló önpusztításba kezd. A hosszú életszakaszt átfogó vidám, bohókás, néha kacagtató, később érzelmes, majd döbbenetesen drámai, szó szerint véres és majdnem tragikus regény valójában egy epizódfolyam, de a teljes egészet egyben értelmezve összeáll a kép.

– A regény a saját történetem, kizárólag a helyszínek és a szereplők nevei térnek el a valóságtól – mondta Gyurkó János. – Nehéz erről beszélnem, de a stressz, a túlhajszolt életmód és a bennem élő hajlam miatt nálam is kialakult az alkoholbetegség. Sokan ezt egyszerűen alkoholizmusnak neveznék, de ez több volt annál, betegség.

A mérnök, hajógépész, a civil életében is évtizedeken át zenélő Gyurkó János számára 2015. október 28-a kis híján tragédiát hozott. Betegsége következtében nyelőcsöve, gyomra, belső szervei bevéreztek, napokig lebegett élet és halál között. Orvosa egy hét után mondta ki, hogy megúszta. – A szakadék szélén álltam, és ekkor szólalt meg bennem az „átkapcsoló”, hogy most már valamit másképpen kell csinálom – ecsetelte. – Október 28-án még ittam, azután soha többet egy kortyot sem. A májam is javulni kezdett, pedig az én állapotomban ez szinte lehetetlennek tűnt. Három hónap múlva mégis kómába estem, másodszor is a szakadék szélére kerültem. Érdekes dolog ez, mert nagyon sokan nem fordulnak vissza.

A könyv címe is erre utal. Nincs valódi happy end. Aki egy addikciós betegségbe beleesik, az csak abbahagyni tudja a szenvedélyét, de befejezni nem, beteg marad, amíg él. A szervezetében maradnak következmények, és nem tűnik el a hajlam sem, de változtatnia kell. Szenvedés ez, amiért fizetni kell, de ez a választás: a szakadékba beleugrani vagy szenvedve tovább élni.

János orvosai és pszichológusa tanácsára kezdett írni, bár korábban is szerzett verseket, dalszöveget, írt cikkeket, és mostanában újságot is szerkeszt. Először javulása történetét szedte össze orvosi papírok segítségével, de így nem érezte kereknek a sztorit, ezért gyerekkorától kezdve „vetette papírra”, hogy mi vezetett el a kis híján tragédiáig vezető eseményekig.

Hiánypótló kötet született

Egy-egy fejezet önálló novellaként is felfogható, de minden történet végén nyitva marad legalább egy-egy kérdés, így a regény drámai íve a végéig emelkedik.

– A könyv hiánypótló is, hiszen olyan titkokra derül fény, amiket eddig soha, senki nem mondott el, nem beszélnek róla. A betegek magukba fojtják, a hozzátartozók szégyellik, vagy nem is tudnak róla – mesélte lapunknak. – Én kimondtam, és tudtam, hogy lesznek, akik eltaszítanak maguktól, de így kiderült, hogy kik azok, akik valóban mellettem állnak. Amiket viszont leírtam, arról mindenkinek tudnia kellene, a sok tragédia megelőzhető lenne. A prevenció nálam is kimaradt, de sikerült a szakadék szélén visszafordulni.

A szenvedésnek ára van című könyv a közelmúltban jelent meg, és számos kedvező visszajelzés érkezett. A szerző több e-mailt is kapott, amiben az olvasók megfogalmazták, hogy még a végkifejlethez kevésbé kapcsolódó fejezetek is komoly tanulságokat hordoznak magukban. Gyurkó János nem zárta ki, hogy lesz folytatás, A boldogságért nem kell fizetni címmel készülhet el a második rész.