A seregben esztergálta az ötdarabos kockát a csabai férfi

Mint arról már hírt adtunk, bűvös fémkockát készített bronzból 1986-ban katonaként a pusztaföldvári Kelemen György. A minap a békéscsabai Mátyás Zoltán két, ugyancsak öt darabból álló, egymásba ágyazott, egyre kisebb méretű kockából álló alkotását hozta be szerkesztőségünkbe. Mátyás Zoltán is esztergályosként dolgozott sorkatonaként, mégpedig Dunakeszi-Alagon, és 1979-ben gyártotta ezeket a darabokat, csak ő sárgarézből, mert ezt az anyagot találta erre a legalkalmasabbnak.

– Egy civilként a seregben dolgozó srác mutatta meg, miként lehet hármas kockát esztergálni egy kis fémdarabból – ecsetelte Mátyás Zoltán, aki a békéscsabai forgácsológyárban tanulta ki a szakma csínját-bínját. – Egymásban a fémkockák elforognak, de nem fér ki egyik sem a másikból. A honvédségnél szabadidőmben gyártottam a hármas kockákat, amikre vevők voltak a társaim. Nem feltétlenül pénzért, hanem például egy kis szomjoltóért adogattam a kockákat, sokan a nyakláncukra tették medálként. Az anyagot vagy a honvédségi maradék biztosította, vagy itthon vásároltam.

Mátyás Zoltán hangsúlyozta, ezután jött az az ötlete, hogy elkészíti az ötdarabos kockát, amivel aztán édesapját ajándékozta meg.

– Igazából ehhez a munkához csak bővíteni kellett a tervezésnél a méreteket, a furatokat, és az esztergakések köszörülése vette igénybe a legtöbb időt – magyarázta. – Ha kopott a kés, az csak roncsol. A bronzot, a vasat, az acélt túl keménynek tartottam, a hűtést nem lehet rendesen megoldani, így ezek a fémek törik a kést. Ezért választottam a sárgarezet, egy kockához 30x30 milliméteres darabot. Miután édesapám ötös kockáját elkészítettem, magamnak is csináltam egyet. Az egyiket krómoztam, a másikat nikkeleztem. Gondolkodtam, hogy egy hatosnak is nekikezdek, de inkább a háromdecis üdítősüvegekből poharakat esztergáltam különleges, madzagos technikával, hogy ott és úgy vágjam el az üveget, ahogyan én akarom.

Mátyás Zoltán ugyan esztergályos-mestervizsgát tett, de nem maradt a szakmájában. Ahogy mondta, a békéscsabai kötöttárugyárban jóval magasabb fizetést ajánlottak neki, és kelmefestő lett belőle.