2019.05.03. 19:44
Ki rabolta ki a békéscsabai lottózót?
Még mindig kérdés, hogy ki rabolta ki 2015 októberében a Lencsési úti lottózót Békéscsabán, bár egy szakértő szerint nagyon valószínű, hogy az, aki ellen az ügyészség vádat emelt. Az ügy csaknem két éve húzódik a bíróságon, és egyelőre nem született ítélet.
Budapest, 2019. március 22. Lottószelvényt tölt ki egy nõ a Szerencsejáték Zrt. Csalogány utcai lottózójában Budapesten 2019. március 22-én. Minden idõk harmadik legnagyobb nyereménye, 3,414 milliárd forint a tét az Ötöslottó hétvégi sorsolásán. MTI/Mónus Márton
Forrás: MTI illusztráció
A vádirat szerint egy most 41 éves békéscsabai-kötegyáni férfi követte el a bűncselekményt, akinek a felfegyverkezve elkövetett rablás mellett sikkasztás és lopás, azaz, amiatt is felelnie kell, hogy több tízezer forinttal károsította meg azt a céget, ahol korábban a kenyerét kereste.
Az ügy tárgyalása még 2017-ben kezdődött, és nyolchónapos szünet után folytatódott a minap a Békéscsabai Járásbíróságon. Ekkor levetítették azt a két felvételt, amiket a Lencsési-lakótelepi lottózóban a biztonsági kamera rögzített; valamint azt, amit a bizonyítási kísérlet során vettek fel a rendőrök.
Az egyiken az látszik, hogy a vádlott 2015. október 5-én délután – négy óra és fél öt között – biztosan járt az üzletben. A másikon a rablás mozzanatai figyelhetők meg: a tettes – arcát eltakarva – baseballsapkában, egy késsel a kezében rontott be a 21 órai zárás előtti percekben a lottózóba, és követelve a bevételt. A lottózó munkatársa mutatta: a kassza üres. Az elkövető magához vette azt a videókazetta-tokot, amiben az aznapi bevétel – közel 190 ezer forint – lapult, majd rögtön távozott.
A bíróság kirendelt egy igazságügyi szakértőt, aki a három felvételt elemezte, összevetette egy speciális és Magyarországon teljesen egyedi módszerrel. Bár abszolút méreteket nem lehetett megállapítani – azaz például azt, hogy az elkövető milyen magas –, arányokat igen. A szakember mérési vonalakat vett fel, többek között a felkarról, a derék és tarkó, a fejtető és a tarkó, valamint a két fül közötti távolságokról, és arányokat számolt.
Elmondta, hogy amikor a képeket egymásra vetítette, remek viszonyítási pontot jelentett a lottózó asztala és egy falon lévő kép, amik mindhárom felvételen látszódnak. Fontos volt, hogy a mért testrészek helyzetei nagyjából merőlegesek legyenek a kamerára.
Az eljárása során húsz esetet nézett meg tüzetesen: 17 esetben hibahatáron belüli volt az azonosság, de a további három esetben is alig lépte túl a hibahatárt, ami három százalékos eltérést jelent. Nem találkozott még olyan esettel, hogy két különböző személyről ilyen szintű legyen az azonosság – mindezt az ujjlenyomathoz hasonlította –, és végül úgy összegzett: nagyon valószínű, hogy a tettes ugyanaz, mint a vádlott, azaz, az követte el a bűncselekményt, aki ellen vádat emeltek.
A vádlott törzsvendégnek számított
A vádlott a korábbi tárgyalásokon rendre tagadta, hogy ő követte volna el a rablást. Azt mondta, hogy a gyermekével volt otthon – ami egy kilométerre van a lottózótól –, csak a szemetet vitte le, illetve a közeli garázssoron is járt, átállt a kocsival. Telefonált, cigarettázott, majd hazament, otthon pedig tévézett, számítógépezett, a konyhában és a fürdőszobában volt.
A lottózó munkatársai nem ismerték fel a rablót, bár szerintük az elkövetőnek lehetett helyismerete, sejthette, hogy a videókazetta-tokban van az aznapi bevétel. A vádlott törzsvendégnek számított a Lencsési úti helyen. Meghallgatta a bíróság a vádlott egy volt munkatársát is, a rendőr azt mondta: nem mondaná, hogy biztosan a vádlott van a rablásos felvételen, de azt sem, hogy biztosan nem ő.
ELŐZMÉNYEK:
Borítókép illusztráció: MTI.
