Hatszáz éve említette az első oklevél Gyulát mezővárosként

Mezővárosok a Dél-Alföldön címmel rendeztek konferenciát pénteken a gyulai városháza dísztermében abból az alkalomból, hogy 1419-ben, vagyis éppen hatszáz évvel ezelőtt kelt az első olyan oklevél, amely Gyulát mezővárosként említi. Mint azt dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója elmondta, a tanácskozás szélesebb látókörben is vizsgálta a korabeli alföldi és az európai városfejlődést.

P. G.

Dr. Görgényi Ernő polgármester hangsúlyozta, a gyulai legenda alapja a história, a város évszázados történéseinek, történetének rétegei között megülepedett szellemiség; az az alkotó polgári légkör, amely kitartóan jellemzi Gyulát és annak közösségét.

– Ezt az alkotó polgári szellemiséget azonban időről időre meg kell erősíteni, aminek kitűnő eszköze a múlt feltárása, a történelmi tettek, cselekmények, elődeink sikereinek és kudarcainak felidézése – tette hozzá.

Prof. dr. Blazovich László az Európai és a magyar a városjog a középkorban címmel tartott előadást. Mint elhangzott, Gyula karakterisztikus város volt, hiszen földesúri városként rezidencia-központnak is számított. A Marótiak várat is építettek, a birtokaik központja lett, sokszor ott is éltek. A környéken nem is volt más rezidencia-központ – ez volt a település egyik sajátossága. Hozzátette, Gyula a mezővárosokból kiemelkedett földesúri várossá. Ez egy történészek által létrehozott kategória, ami azt tükrözi, hogy az ilyen településeken élőknek a mezővárosok lakóinál több joguk volt. S bár a gyulaiak is a jobbágy szinten éltek, ekkor olyan jogokkal rendelkezek, amelyekkel majdnem elérték a polgári állapotot, a polgári jogi helyzetet. Nem voltak közvetlenül az úrhoz kapcsolva, hiszen az úr és az egyes polgárok között ott volt a tanács.

A konferencián dr. Halmágyi Miklós levéltáros Gyula mezővárosi státuszáról és elfeledett szentjéről tartott előadást. Amikor Zsigmond király Gyulát 1403-ban Maróti Jánosnak adományozta, vele több települést, három Szentmórocot is neki adott. Később ez Gyula részévé vált. 1520-ban Szent Móric tiszteletére templom állt Gyulán, 1553-ban utca őrizte a Szent nevét. Magyarországon kevésbé volt elterjedve Móric tisztelete, a Dunától keletre úgy tűnik, hogy csak Gyula közelében volt település és templom róla elnevezve. A Bakonybéli Apátságot annak idején Szent István Szent Móric tiszteletére alapította, amelynek volt birtoka a Körösök vidékén. Ez alapján akár felmerülhet a feltételezés, hogy a gyulai templomnak lehet köze Bakonybélhez.

A 15. században épült gyulai ferences kolostor és templom szentélymaradványainak újraáldási ünnepsége 2017-ben /Fotó: Imre György/

Dr. Németh Csaba levéltáros azt vizsgálta, hogy az érintett időszakban Gyula földesurának, Maróti Jánosnak milyen szerepe volt a folyamatokban. Egyebek mellett szó esett Gyula két ikonikus épülete, a vár és ferences kolostor telepítéséről is, amely a földesúr nevéhez fűződik.