Szülővárosaként tekintett Munkácsy Békéscsabára

A síremléket Mold Máriusz nagykárolyi vállalkozó anyagi és szellemi hozzájárulásának köszönhetően emelték a kaplonyi református temetőben. Ő kutatásai során eljutott 1764-ig és Gyuláig, kiderült, hogy ősei erdőfelügyelőként a Wenckheim-családnál tevékenykedtek. Kiderítette azt is, hogy ahogy az ő rokonai, úgy a 175 éve született Munkácsy Mihály anyai ági felmenői is Kaplonyban nyugszanak: nagyapja, Reök Theofil, testvérbátyja, Lieb Aurél, nagybátyja, Reök Pál, valamint annak feleségei és lányai, Ida és Margit.

Hétévesen került Békéscsabára, Reök Istvánhoz

– Bár nem Békéscsabán, hanem a kárpátaljai Munkácson született 1844-ben Lieb Mihály néven, Munkácsy Mihály szülővárosaként tekintett Békéscsabára. Mindig jó érzéssel gondolt a városra – kezdte Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze. A Lieb család harmonikus léte hamar szertefoszlott azzal, hogy a kis Mihály korán elveszítette édesanyját és édesapját. A Lieb gyermekeket az anyai ági rokonok, a Reökök vették magukhoz, így került a későbbi festőgéniusz Békéscsabára.

Anyai nagybátyja, Reök István Budapestről száműzetésbe vonult Békéscsabára, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepe miatt. Amíg az agglegény Reök István a Baross utca 6. szám alatt, addig lánytestvére – Steiner Jakab feleségeként – a mai Munkácsy Emlékházban, a Steiner-Omaszta-kúriában élt. A kis Mihály Reök Istvánhoz, lánytestvére pedig a kúriába került. Megrázó lehetett a hétéves gyermek számára, hogy elveszítette szüleit és otthonát, mindazt, ami addig a biztonságot jelentette számára.

Jelentősen megváltozott a tizenegy éves Munkácsy Mihály élete, amikor nagybátyja Lang György épület- és bútorasztaloshoz adta inasnak. Bár nehéz évek vártak rá, a festőgéniusz azt vallotta, hogy a kitartó munkát az asztalosműhelyben tanulta meg.

Reök István egyébként később családot alapított, feleségül vett egy fiatal és nagyon szép nőt. A házasságból több gyermek született, köztük Iván, aki a szecesszió egyik gyöngyszeme, a szegedi Reök-palota építtetője volt.

Munkácsy Mihály később Aradra került, majd betegsége miatt visszatért Békés megyébe. Gyulán lábadozott, ahol rajzolni kezdett. Először Karl Fischernél, majd Szamossy Eleknél tanult. Szamossy Elek biztatta, hogy mutassa meg és bontakoztassa ki tehetségét. Munkácsy Mihály összeállított egy rajzgyűjteményt, a Gyulai vázlatkönyvet azért, hogy Reök Istvánt is meggyőzze a tehetségéről.

Megfestette a Reök család pécsi ágának tagjait is

A festő felismerte, hogy akadémiai szintű képzésre van szüksége. Azért, hogy Bécsben megélhessen és a tandíjat is fizethesse, pénzre volt szüksége. Ezért festette meg a Reök család pécsi ágának tagjait, Lajost és feleségét, Járossy Júliát, valamint leányaikat, Irént és Gabriellát. Ezen művek a békéscsabai múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók. Az Irénről készült portré azért is lehet érdekes és emlékezetes a közönség számára, mert a lány vállán egy légy pihen.

Békéscsabára visszatérve: Reök István építtetett magának egy kúriát a Gyulai út 16. szám alatt. Egy családi tragédia azonban megszakította a Reök család békéscsabai életét. Elveszítették négyéves gyermeküket, Abát, ami miatt a családfő olyan mély gyászba borult, hogy végzett magával. A családtagok elköltöztek, eladták a kúriát, amit később, a szocializmus idején lebontottak.

Munkácsy Mihály Bécs után – ahol megfestette a Búsuló betyárt – jelentős pályát futott be. Münchenbe került. Elnyert egy állami ösztöndíjat – hogy azt megkaphassa, Békéscsaba szegénységi bizonyítványt állított ki számára –, aminek hála ellátogathatott a párizsi világkiállításra. Ott találkozott Gustave Courbet műveivel, ami mindent megváltoztatott a festészetében. Békéscsabai élményei alapján festette meg az Ásító inast, majd megszületett a Siralomház, amivel megalapozta hírnevét.

Öt újabb szobrot helyeznének ki Békéscsabán

A tervek szerint öt újabb, Munkácsy Mihállyal kapcsolatos szobrot helyeznek ki Békéscsabán, a leendő Munkácsy-negyedben. Lenne egy egész alakos Munkácsy Mihály, egy ásító inas, egy rőzsehordó nő, egy public art alkotás, valamint egy olyan, ami a festőgéniusz műveit elevenítené meg. A korábbi elgondolások szerint az alkotásokat a múzeum lépcsőjén, a Deák utcai kishídnál, az Aradi vértanúk ligetében, a Beliczey-kertben és a Munkácsy Emlékháznál helyeznék ki.

Az önkormányzat korábban pályázatot írt ki a szobrok elkészítésére, és az öt kategóriában összesen 34 terv futott be. Hogy kik jelentkeztek a felhívásra, titkos, az alkotásokon csak a jeligék láthatók.

Előbb egy bizottság szemlézte az alkotásokat, majd a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) által delegált szobrászokból és művészettörténészből álló független zsűri tekintette meg azokat. A MANK azt ajánlotta a városnak, hogy két kategóriában hirdessenek győztest, és kérjék fel az ajánlattevőket a szobrok elkészítésére. Az ásító inas és a rőzsehordó nő esetében nem találtak olyat a felhozatalban, amit méltónak találtak volna a megvalósításra.

Kikérik a békéscsabaiak véleményét az alkotásokról

A városi közgyűlés ülésén elhangzott, hogy 50 millió forint áll rendelkezésre az öt szobor elkészíttetésére, azonban csak a kettő megvalósítása 34 millió forintot tenne ki a befutott ajánlatok alapján. Az idő nem sürgeti az önkormányzatot, nincs határidőhöz kötve, hogy mikorra kell kihelyezni a szobrokat, illetve nem is lenne muszáj ötöt kihelyezni – de nyilván érdekesebb lenne, ha több turisztikai jelentőségi alkotás lenne a Munkácsy-negyedben.

A képviselő-testület végül úgy döntött: a pályamunkákat meg lehet majd tekinteni a városháza dísztermében, és nemcsak a városi közgyűlés tagjai, hanem a békéscsabaiak is elmondhatják véleményüket, hogy melyiket tartják alkalmasnak a megvalósításra. Hasonló volt a helyzet a Szent István szobor esetében is. Az sem dőlt el, hogy hol helyezik ki a műveket, voltak olyan vélemények, amelyek szerint érdemes lenne egyet a Széchenyi ligetben kiállítani.