2019.04.22. 15:21
Milliárdos kincset rejt a csabai múzeumban a Warhol-kiállítás
Andy Warhol sehonnan jött embernek nevezte magát, Amerikában pedig „csak” híres és gazdag szeretett volna lenni. Mindezt megvalósította, emellett a pop-art királya elnevezést is megkapta. A békéscsabai Munkácsy múzem Múzsák termében az Ezüstgyárát hozták létre, és 88 aláírt, sorszámozott szitanyomata, rajzai láthatók május 26-áig. Találkozhat az ember Marilyn Monroe-val, Edward Kennedyvel és Mona Lisával is.
Méltán kapta Az évtized kiállítása elnevezést az Andy Warhol műveit bemutató tárlat, hiszen Magyarországon 19 éve nem mutatták be a művész munkáit. Ando György, a Munkácsy múzeum igazgatója és Gyarmati Gabriella művészettörténész olyan kulisszatitkokat, érdekességeket árult el, melyekről a nagyközönség eddig nemigen tudott. Például, hogy a pop-art, a mindenki számára szórakoztató, ugyanakkor meghökkentő műfaj zsenije a szlovákiai Miko községben született 1928-ban, és ez szomszédos Mezőlaborccal, ahol a róla elnevezett múzeum található. A békéscsabai intézmény már tíz éve próbálkozott a tárlat Csabára hozásával, ez most a Budapesti Szlovák Intézet segítségével valósulhatott meg.
– Warhol azért nevezte magát sehonnan jött embernek, mert az Osztrák–Magyar Monarchiából származott, de az felbomlott, aztán Miko Csehszlovákia része lett, de neki ehhez már semmi köze nem volt – ecsetelte Ando György. Kitért arra is, hogy Mezőlaborchoz viszont a Békés megyeieknek volt közük, ugyanis az I. világháborúban itt harcoltak a 101-es ezred katonái az orosz fronton.
Mezőlaborchoz kötődik az a tragédia is, amikor egy sebesülteket szállító vonatnak egy petróleummal teli tehervonat ütközött. A háború poklából katonáink még nagyobb pokolban találták magukat.
No, de evezzünk vissza békésebb vizekre. Andy Warhol ruszin származására, görögkatolikus vallására mindig büszke volt. Náluk az járta, hogy ha fiúgyermek született, a fürdetésénél fűrészt tettek mellé, hogy szorgos legyen, gyalut, hogy ügyes, cukrot, hogy jó legyen, sót, hogy az emberek szeressék és ezüstérmét, hogy gazdag legyen.
Warhol II. János Pállal is ruszinul beszélt, amikor a pápa fogadta. A pop-art királya készítette el a Rolling Stones együttes 1971-es, Sticky Fingers (Matató Ujjak) című lemezének polgárpukkasztó borítóját is, erre mindenki felfigyelt. Mick Jagger, az együttes frontembere rendszeresen járt nála az Ezüstgyárban, amit azért hívtak így, mert a falakat, a bútorokat is alufóliával vonta be.
Megfordult nála a közélet és a művészet számos ismert alakja Salvador Dalítól Yoko Onóig, Allen Ginsbergtől Liza Minelliig. Annyian jártak hozzá, hogy egy idő után félni kezdett, hogy kinézik az Ezüstgyárból, mert annyi az új vendég, hogy nem ismerik fel.
Bevallotta, gép szeretett volna lenni, az unalmat és a monotóniát kedvelte. Az amerikai demokráciakultusz mintaképének tekintette a Coca-Colát, mert egy olyan termék, mely mindenki számára elérhető és ugyanolyan ízű. Semmi pénzért nem kap jobbat az amerikai elnök, mint amilyet egy hajléktalan iszik az utcasarkon. Azt vallotta, minél egyenrangúbb valami, annál amerikaibb. Küldetése az volt, hogy a közönség és a fogyasztó fogalomhatárát összemossa.
A csabai tárlaton látható alkotásokról még annyit: Warhol művei összesen milliárdos értéket képviselnek. Lehet bárkinek otthon szitanyomata Marilyn Monroe-ról vagy Kennedyről, de a valódiak a művész kézjegyével ellátottak és számozottak. Van, amiből csak kettő készült, de a 240-et egyik sem haladta meg.
Az üzleti művészet irányába ment
Gyarmati Gabriella kiemelte, Warholtól származik az a mondás, hogy „egyszer mindenki világhírű lesz tizenöt percre”. Kijelentette: „Miután gyakoroltam azt a dolgot, amit művészetnek vagy akárhogy is hívnak, az üzleti művészet irányába mentem. Művészeti üzletember akartam lenni vagy üzletember és művész.” Mondta ezt egy sehonnan származó ember. Az a föld ugyanis, ahonnan a művész szülei, Julia Zavacká és Andrej Varchola elindultak, már nem létezik.
Előzmények:
