Veszettség elleni vakcinázás: ebzárlat lesz megyénk egyes részein

Március 29. és április 14. között zajlik Magyarországon a rókák tavaszi veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti – olvasható a Nébih közleményében.

Mint írják, tavasszal hazánk 41.970 négyzetkilométernyi területén végzik a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóságok.

A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területre, de lakott, sűrűn beépített területeken nem szórnak ki csalit. Immunizálásra kijelölt területek találhatók Bács-Kiskun megyében, Baranya, Békés , Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyékben. (A Békés megyében érintett települések listája cikkünk végén olvasható.)

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendelésének tényéről, valamint annak időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok tudnak tájékoztatást adni.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75.000 egyedre becsülhető.

Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor. Állatok esetében legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. 2018-ban és 2019-ben ezidáig nem találtak Magyarországon veszett állatot.

Bár gyakran érkezik bejelentés lakott területen látott rókákról, ezek általában egészséges rókák, melyek a nem megfelelően tárolt hulladékból szedik táplálékukat, a jelenlétük önmagában nem jelenti a veszettség gyanúját – hívja fel a figyelmet a Nébih közleménye. A veszett állatok agresszívak vagy éppen feltűnően szelídek lesznek (a vadállatok néhány lépésre megközelíthetők, megfoghatók), esetleg görcsrohamok vagy bénulásos tünetek figyelhetők meg. Ilyen tünetek esetén a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vadállatok esetében a vadászati hatóságot kell értesíteni.

Békés megye érintett települései

Almáskamarás, Battonya, Békés, Békéscsaba, Békéssámson, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csabacsűd, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csárdaszállás, Csorvás, Dévaványa, Doboz, Dombegyház, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Hunya, Kamut, Kardos, Kardoskút, Kaszaper, Kertészsziget, Kétegyháza, Kétsoprony, Kevermes, Kisdombegyház, Kondoros, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Kunágota, Lőkösháza, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Méhkerék, Mezőberény, Mezőgyán, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Murony, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Nagyszénás ,Okány, Örménykút, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Szarvas, Szeghalom, Tarhos, Telekgerendás, Tótkomlós, Újkígyós, Újszalonta, Végegyháza, Vésztő, Zsadány