Élelmiszerre hagyjuk ott a legtöbb pénzt

A háztartások kiadásairól jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017-es felmérésének adatai állnak rendelkezésre. Ez alapján a Dél-Alföld régióban, melybe megyénk mellett Bács-Kiskun és Csongrád tartozik, az egy főre jutó havi átlagos költés 88 ezer 106 forint. Ez egyébként nagyságrendileg tíz százalékkal több a korábbi időszakhoz képest.

Legtöbbet élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánunk, ezekre fejenként 24 ezer 126 forint megy el havonta. Sokat fordítunk még lakásfenntartásra és háztartási energiára, melyben az áram mellett többek közt a víz és a fűtés is benne van. Erre régiónkban 17 ezer forintot költött a lakosság havi szinten.

Érdekesség, hogy bár nem sokkal, de elektromos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra összességében kevesebbet fordított a megye lakossága 2017-ben, mint a korábbi időszakban. Mindezek mellett a közlekedés is jelentős tétel Békésben (10 ezer 726 forint), de sokat fordítunk még jármű-üzemeltetésre (6975 forint), kultúrára (5239 forint), vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásra (3576 forint), valamint gyógyszerekre (2988 forint).

A szakértők szerint azért, hogy nyomon tudjuk követni a pénz útját, lássuk kiadásainkat, és így kiszámíthatóvá váljanak pénzügyeink, tanácsos háztartási költségvetést készítenünk. Ha eszerint járunk el, jobban felkészülhetünk a nem várt kiadásokra, valamint terveinket is könnyebben meg tudjuk valósítani.

– Pénzügyeink tudatos megtervezésével nemcsak a kiszámíthatóság növelhető, de a tudatos tervezéssel akár egy hitelfelvétel is elkerülhető. Például az iskolakezdésre készülve megbecsülhetjük, milyen kiadásokra kell számítanunk, vagy betervezhetjük előre egy drágább elektronikai cikk, mondjuk egy mosógép megvásárlását, de akár a karácsonyi ajándékok beszerzését is – mondta el Husi Dávid, a békéscsabai Pénzügyi Tanácsadó Iroda koordinátora.

A szakértő hozzátette, célszerű átgondolni rövid, közép- és hosszú távú terveinket, és konkrétan meghatározni előre, mikor mire szeretnénk költeni. Véleménye szerint minden nagyobb kiadással kapcsolatban meg kell határozni, hogy azokat milyen bevételből fogjuk tudni fedezni, ha pedig a költségvetés azt mutatja, hogy a következő időszakban több lesz a tervezett kiadás, mint a várható bevétel, akkor mérlegelni kell, mi fér bele a keretbe.

Husi Dávid szerint ezért is fontos lépés, hogy megvizsgáljuk az eredményeket, mivel így láthatóvá válik, hogy milyen szokásainkon szükséges változtatnunk. Kiemelte: a költségtervezés abban is segít, hogy lehetőség szerint tartalékot tudjunk képezni.

– A pénzmozgások rendszerezését többféleképpen is megoldhatjuk, például használhatunk egy erre a célra kijelölt füzetet, Excel-táblázatot, számítógépes programot vagy akár mobilalkalmazást is. Az interneten számos költségvetés-számító program érhető el, így például a Pénzügyi Navigátor Háztartási költségvetésszámító alkalmazása is, mely hasznos tippekkel is szolgál.

A sertés- és a baromfihús az élen

Az élelmiszerek közül a legtöbbet húsfélékre költünk, ezen belül a sertés-, a baromfihús, majd a kolbász, szalámi, sonka, szalonna négyes a sorrend. Bár halra alig szánunk pénzt, de egy év alatt nagyságrendileg a duplájára nőtt a kopoltyúsra fordított forintok száma. A húst a tej, tojás, sajt hármas követi, majd szorosan a gabonafélékből készült termékek jönnek, közülük kiemelkedve a kenyér és a péksütemény vezet.

Alkoholmentes italokból kávéra szánunk a legtöbbet, majd az üdítők és az ásványvíz jön, szeszes italra pedig szinte ugyanannyit fordítunk, mint tejre. A zöldség-gyümölcs kettős viszont jelentősen előzi a manapság elsőrendű közellenségnek kikiáltott édességeket: legalábbis a KSH szerint közel háromszor többet költünk vitaminokra, mint cukros finomságokra.