Méteres hóban, kemény mínuszokban túrázott két napot

– Pont neked való, meg fogod bánni, ha nem mész el – ezeket mondták az ismerőseim, amikor meséltem nekik arról, hogy gondolkodom, belevágjak-e a Biharfüredről induló extrém téli túrára. Szóval, rábeszéltek, hogy teljesítsem ezt a különleges kihívást, amiben még soha nem volt részem – kezdte Czégény Erzsébet.

– A célom az volt, hogy ne egy megszokott versenyen, hanem egy szélsőséges túrán vegyek részt, ami teljesen kimozdít a komfortzónámból, ami rengeteg kényelmetlenséggel jár. Kíváncsi voltam, meg tudom-e csinálni, és hogy sikerül-e a felkészülés, ami lényegesen sokrétűbb volt, mint egy futóverseny esetében. Hiszen csaknem 40 órát kellett a szabadban, kemény mínuszokban töltenem.

A személyi edző kifejtette: az ötödik x-en túl is fel tudott úgy készülni a biharfüredi túrára, hogy hozta azt a tempót, amit a nála tíz évvel fiatalabb társai. Sőt, a férfiak között egyedüli nőként. Buzgott benne a bizonyítási vágy, hogy megmutassa, számolhatnak vele teljes értékű csapattagként.

A felkészüléssel kapcsolatban megosztotta: tudta, hogy kétnapi élelmet, folyadékot, megfelelő ruházatot, hálózsákot kell majd bepakolnia, és hogy nem lesz elég kihívás a hó és a hideg – követte a híreket, hogy egyméteres hóval és akár mínusz 15 fokkal is számolnia kell. Tisztában volt azzal, hogy még a 16 kilogrammos hátizsák is nehezíti majd a helyzetét.

Különleges felszereléseket szerzett be, illetve olyan tápanyagokat, amiket a túra közben is tudott fogyasztani: zseléket, megfelelő táplálékkiegészítőket. Kiemelten ügyelt arra, hogy nem fázhat meg a kirándulás során, ezért vitaminokkal, ásványi anyagokkal, karbantartó formulákkal, gyógyteákkal erősítette szervezetét. Sőt, szoktatta is magát a hideghez: este nyitott ablaknál aludt, illetve szándékosan reggelente, a leghűvösebb napszakban ment futni.

– Azzal tisztában voltam, hogy az állóképességemmel nem lesz gond, mivel 26 éve rendszeresen futok, minden évszakban, sőt, csaknem 20 éve versenyekre is járok – mondta. A személyi tudta, hogy az erőszint rendkívül fontos lesz, ezért annak növelésére fektette a hangsúlyt a saját elképzelése szerint zajló felkészülés során, például klienseivel közösen is emelte a súlyokat.

Amikor Békéscsaba környékén leesett az első hó, tett egy 17 kilométeres bakancsos túrát. Aztán a CsabaParknál lévő szánkódombnál, mínusz 12 fokban csinált egy kétórás edzést, itt az emelkedőket gyakorolta, 12 kilogrammal pakolta meg a hátizsákot. Itt kíváncsi volt arra is, hogy milyen lesz majd nagyon hideg, jégkásás vizet innia, tudta, hogy a biharfüredi túrán erre kell számítania.

A következő jelentős tréning mínusz 5 fokban zajlott, két órán keresztül, teljes menetfelszerelésben, itt azt figyelte elsősorban, hogy milyen lehet teljesen szűz hóban gyalogolni, hogy az mekkora ellenállást jelent. Záróedzésként tett egy 20 kilométeres túrát 16 kilogrammos hátizsákkal, némi pihenőket tartva 4 óra alatt gyalogolt el a dobozi hídtól Békésig.

Negyven órát töltöttek a szabadban

Nagy hó, nagy hideg, nagy köd – így indult neki Biharfüredről a kétnapos túrának Czégény Erzsébet négy társával, szinte mindannyian hótalpat csatoltak. Alig látszódtak a turistajelzések, ezért olykor telefonos segítségre volt szükségük, hogy irányba helyezzék magukat.

Hétórányi és 10 kilométernyi út után, amikor már fogytán volt az erejük, találtak egy esztenát, amit szinte teljesen ellepett a hó, ezért ásniuk kellett, hogy egy szűk résen bejussanak. Ott találtak néhány vaságyat és egy rekamiészerűséget. Mint fogalmazott, sose gondolta volna, hogy ilyen „luxuskörülmények” között tölti az ünnepeket.

Olyan hideg volt, hogy reggelre megfagyott a bakancsa is. Biharfüred, a kiindulási pont felé indultak vissza, szerencsére látszódtak az előző nap maguk mögött hagyott lábnyomaik, így nem tévesztették el az irányt. Pár óra után kisütött a nap, így fantasztikus látványban volt részük, mesebeli fényképeket készítettek.