Gátat vethet az elvándorlásnak a Magyar Falu Program

Vészesen fogy sok falu, város lélekszáma: Magyarországon jelenleg 3155 település van, ezekből 2887 helyen ötezernél kevesebben laknak. Ezzel együtt utóbbiakban él a lakosság harmada – hangzott el a fórumon.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke kifejtette, az elnéptelenedés mértéke összefügg a gazdasági potenciállal. Az eredményeik alapján TOP 500 hazai vállalkozást figyelembe véve példaként hozta fel, hogy Somogyból egy cég szerepel köztük. Ugyanez igaz Tolna és Zala megyére is. Nógrád ezeknél is rosszabb helyzetben van, ott egy ilyen cég sincs, míg a fővárosból 242 társaság tartozik a legeredményesebbek közé.

– Ezeket az adatokat nézve egyértelmű a vándorlás iránya és miértje is. Mindez magyarázatot ad arra, hogy 2887 helyen miért nem sikerül a fiatalokat helyben tartani. Ennek az ellensúlyozására jött létre a Magyar Falu Program – fogalmazott Schmidt Jenő.

Beleznay Tamás, a Miniszterelnökség Modern Városok és Falvak Fejlesztésének Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezető-helyettese elmondta, a Magyar Falu Programot a kormány október 10-én első olvasatra elfogadta. Annak kidolgozásában a TÖOSZ jelentős szerepet vállalt, a programmal kapcsolatos pályázati kiírás 2019-ben lesz elérhető. A tervezetnek négy fő pontja és számos alprogramja van.

– A vidék fejlesztése nagyon fontos dolog. A falvakban élők lehetőségei nem egyformák, többek között ezt is figyelembe kellett venni a program kidolgozásánál, mely merőben eltér a Modern Városok Programjától. A pályázat kiírója várhatóan a Miniszterelnökség lesz. A program kimunkálása az alapszükségletek kielégítése mentén négy pillérre épült: lakhatás, közlekedés, közszolgáltatások és a helyi identitás – részletezte Beleznay Tamás. Hozzátette, a helyi gazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelvet a 2020-as csomagba tervezik beilleszteni. Továbbá a Modern Városok és Magyar Falu Program mellett lesz egy, a kisvárosokra vonatkozó projekt is, amely az 5000 és az 50 ezer közötti lakosú települések fejlesztésére vonatkozik.

A szerda délig tartó fórumon olyan témakörök szerepeltek még, mint a szociális ügyek, ezen belül a gyermekétkeztetés kérdése, az önkormányzati szektorok jövőbeni lehetőségei, az önkormányzatok hulladék, ivóvíz és szennyvíz feladataihoz kapcsolódó aktualitások, de szóba került az is, hogy a Családok éve kapcsán felmerült intézkedések milyen hatással bírnak az önkormányzati szektorra. Felmerült az önkormányzati ASP rendszer bevezetésének jelentősége.

– Az elektronikus önkormányzati ügyintézés segítségével tisztán láthatóvá válik majd, hogy melyik település mire, és mennyit költ. Minden egyes feladatnak tudjuk majd a pontos számát, mely alapján az önkormányzati szektor finanszírozási rendszere is át fog alakulni a jövőben – hangsúlyozta Schmidt Jenő.