Éhes vagyok: sokakban gyanút ébresztett a koldus

Megosztotta az embereket a látvány, mert együttérzést, szánalmat ébresztett sokakban, másokban gyanút. Néhányan nem tudták összerakni a képet: ha éhes, miért nem megy az ingyenkonyhára. Orosháza élen jár ugyanis a kezdeményezésben. Ha koldus, miért érkezik autóval? Kezdetben bőkezűen adakoztak sokan. Ki élelmet, más pénzt is.

A közfelháborodás akkor robbant ki, amikor az őt jobban szemügyre vevők kiderítették, a közösségi felületen oldala is van.

A világhálón átadták az infókat egymásnak, jelezve a többségnek, lehet, hogy a rászorultság nem itt kezdődik. A véleményt formálók ajánlottak a férfinak munkát, és a már említett ingyenkonyhát. Amikor ráirányult az orosháziak megkülönböztetett figyelme (ez a férfi tudomására jutott), szinte minden felvetésre akadt magyarázata.

A törvénybe nem ütközően, némán térdepelő férfi arról is írt az őt kritizálóknak, hogy sehol nem tapasztalt ilyen ellenállást, mint Orosházán. Találgatni kezdtek a kommentelők: ez a fajta pénzszerzés vajon adóköteles-e? Lapunk megkérdezte a NAV-ot.

„A magánszemélytől magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték – pénz vagy tárgyi ajándék, például élelmiszer – az szja-törvény alapján adómentes bevételnek minősül, így sem adóbevallást nem kell adnia, sem adót nem kell fizetni egyik félnek sem. Általános esetben tehát a koldulásból, kéregetésből származó bevétel, mint más magánszemélytől kapott ajándék, adómentes”– érkezett a válasz.

Azzal a kérdéssel a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot kerestük meg, hogy az ilyen magatartás (néma, nem kunyeráló kéregetés) törvénybe ütközik-e? Megtudtuk, a szabálysértési törvény értelmében az követ el szabálysértést, aki gyermekkel, vagy úgy koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen lévőket pénz átadása céljából leszólítja, illetve házról házra, lakásról lakásra járva kéreget. Velük szemben a rendőr mellett a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Mindenkinek szabad, önálló döntése, ad-e bármit is a koldusnak, vagy nem. Települési önkormányzatok megkönnyíthetik a lakosság döntését helyi rendelettel. A megyeszékhelyen már készült ilyen.

Békéscsabán helyi rendelet szabályozza a koldulás kérdését – mondták a városházán. A közigazgatási osztályon részletezték: aki – a közterület-használat rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti – kiemelt (extra) és I. kategóriában lévő közterületeken koldul, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és 5-től 50 ezer forintig helyszíni bírsággal sújtható. Meghatározták azt is, hogy mi számít koldulásnak. A koldulás olyan felhívás, ami pénz vagy egyéb dolog átadására kér, ami közterületen vagy nyilvános helyen valósul meg, akár írásban, akár ráutaló magatartással – és ha a cselekmény nem minősül a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott zaklató, illetve gyermekkel való koldulásnak. Tehát nemcsak az számít koldulásnak, ha valaki szóban kér, hanem az is, ha kitesz maga elé egy táblát. A koldulás alól kivételt képeznek a civil szervezetek, egyházak általi adománygyűjtő akciók.

Van, aki néma, más szitkozódik

Lapunk megtudta: Békéscsabán is ismerik az „Éhes vagyok” táblát tartó, térdelve kéregető fiatalembert. Vele szemben minden tettenérés esetén intézkednek a közterület-felügyelők. A Csaba Centernél – mondhatni – rendszeresen szitkozódó nővel szemben tavaly hétszer, idén pedig négyszer indítottak szabálysértési eljárást, viszont nem koldulás, hanem engedély nélküli közterületi értékesítés miatt.

Koldulás miatt a közterület-felügyelők révén tavaly nyolc alkalommal, idén pedig két alkalommal kezdeményeztek közigazgatási eljárást a megyeszékhelyen. Helyszíni bírságot nem szabtak ki, mivel az elkövetők nem ismerték el a szabályszegést – pénzbüntetés pedig csak akkor róható ki, ha az elkövető elismerte tettét. Elismerés hiányában közigazgatási eljárás kezdeményezhető.