Tovább bonyolódik a gyulai fej nélküli csontvázak rejtélye

2013-ban Gere László régész vezetésével zajlott az Almásy-kastély műemléki helyreállításához szükséges feltárás – nyilatkozta lapunknak az előzményekkel kapcsolatban Liska András. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője, régész elmondta, a patinás épületben három pince található, amelyek közül a legnagyobban került elő az alsó talajszint- vagy padozat eltávolítása után a három nyújtott helyzetben, szabályosan egymás mellé fektetett fej nélküli csontváz.

Gere László természetesen dokumentálta, hogy a maradványoknak hiányzik a koponyájuk, ahogy azt is, hogy a testrészek hiánya nem későbbi beásás eredménye, hanem feltételezhetően így temették el a holttesteket annak idején. A közelükben ugyanakkor semmilyen melléklet, egyéb emlék nem volt. A rétegtani megfigyelések alapján valószínűsítették, hogy a török korban kerültek oda az elhunytak, és esetleg azt megelőzően lefejezhették őket.

Egy évvel később Liska András kisebb feltárást végzett a pincében. Ekkorra a csontvázakat már felszedték és dokumentálták. A kastély és így a pince is az egykori palánkvár déli oldalán, déli falán épült. A régész ekkor elsősorban ezt kutatta, és a palánk döngölt agyagfalát, néhány cölöphelyet és egy 16. század második felére datálható izniki kerámiatöredéket is megtalált. Mivel a fej nélküli maradványokat elfedő réteg is ebből a korból származik, újabb bizonyítékra leltek azzal kapcsolatban, hogy a halottakat a 18. század előtt temették el. Az érintett terület egyébként a palánk belső oldalán helyezkedett el. Liska András megemlítette, hogy a pincéket a 18. századtól használták, de a csontvázakat akkoriban biztosan nem fedezték fel, lévén a padlószint nem érte el a maradványok előkerülési szintjét. Kissé hátborzongató, hogy háromszáz éven keresztül úgy jártak-keltek a helyiségben, hogy senki nem tudta, emberek vannak alattuk eltemetve. A padlószintet egyébként mindössze 20 centi választotta el a csontvázaktól. A már említett antropológiai, embertani vizsgálatokat dr. Paja László, a Szegedi Tudományegyetem szakembere végezte.

- Antropológus kollégánk munkája több fontos új információval is szolgált – folytatta a gondolatot Liska András. – Igazolta, hogy a legalább három, de lehet, hogy négy elhunyt fiatal férfit temettek el. Az egyik csontváz karján különleges és durva elváltozást is felfedezett dr. Paja László. Szinte bizonyos, hogy az illető komoly ízületi gyulladással küzdött, ami jobb könyökének mozgatásában is akadályozta. Biztosan hatalmas fájdalmai lehettek a betegség miatt. Az antropológiai vizsgálat ellenben nem támasztotta alá, hogy a holttesteket lefejezték. Nem látszanak sem olyan külsérelmi nyomok, sem olyan csonttöredékek nem kerültek elő, amelyek erre utalnának. A talány így továbbra is talány marad. Arra sem derült fény, hogy magyarok vagy esetleg más nemzetiségűek-e a holttestek. Mindez egyébként azért sem egyszerű, mert a várostromlók jelentős része nem török volt, hanem balkáni népesség, akik a harcokban szerzett zsákmányért, irreguláris csapatként hozzácsapódtak Pertev pasa seregeihez.

Bemutatják a csontvázakat

Liska András kérdésünkre elmondta, keresik annak lehetőségét, hogy Gyulán bemutathassák a leleteket a nagyközönségnek.

– A pince klimatikus viszonyai nem teszik lehetővé, hogy ott folyamatosan láthassák az érdeklődők a csontvázakat. Oda nem kerülhetnek vissza állandó jelleggel a maradványok – fogalmazott kérdésünkre. – Időszakos kiállításokon, a minden hónapban induló úgynevezett pincetárlatok egy részében azonban igyekszünk megteremteni ennek lehetőségét a jövőben.