Lovaspólóhoz is készített már kaput vesszőből Kocsor Imréné

– A megye több helyén is jelentős tradíciókkal bír a kosárfonás, amely egyik központjának a mai napig Békés számít – nyilatkozta lapunknak Izsó Gábor. Békés polgármestere elmondta, hogy a vízjárta Körösök vidékéhez ezer szállal kapcsolódik ez a kézműves tevékenység, hiszen eleink nehéz és fáradságos munkával számos használati tárgyat készítettek fűzfavesszőből. A rendszerváltás előtt sok száz embernek adott munkát a hivatás, a településen szinte nincs olyan család, amely valamilyen szinten ne kötődött volna ehhez a házi iparághoz.

– Sajnos az olcsó kínai áru sok helyen kiszorította a vesszőfonás remekeit, de szerencsére mindig akad egy réteg, amely igényli ezeket a különlegességeket – ­hangsúlyozta Izsó Gábor, aki kitért arra, hogy napjainkban is több mint ezerféle termék készül az alapanyagból. A Békési Helyi Értéktár Bizottság néhány héttel ezelőtt felterjesztette a békési vesszőfonást, mint kulturális örökséget a megyei értéktárbizottsághoz, és a település a kosárfonás termékeit mutatja be a szeptemberi megyenapon is. A polgármester emellett bejelentette, hogy a közeljövőben tervezik egy komoly helyi gyűjtemény felállítását a városban, ami a kosárfonók alkotásait vonultatja majd fel.

A településvezető külön szólt az országszerte elismert Kocsor Imréné munkásságáról. A békési szakember rengeteget tesz a hivatás hagyományainak megőrzéséért.

– Valóban igyekszünk mindent elkövetni azért, hogy fennmaradjanak a vesszőfonás tradíciói – reagált a kérdésre Kocsor Imréné. A népművészet mestere – akit az év mestere és Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal is kitüntettek – kitért arra, hogy a múlt heti népművészeti táborban is arra törekedtek, hogy minél többen ismerjék meg a kosárfonást.

– Rendkívül pozitívnak tartjuk, hogy óvónők is bekapcsolódtak a tábor munkájába, és Pál Miklósnéval, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökével közösen azt tervezzük, hogy iskolákat is elérjünk. Egyre kevesebben vannak, akik korábban ebben a hivatásban tevékenykedtek, ezért minél előbb meg kell találnunk az utánpótlást.

A szakember kérdésünkre elmondta, a kereslet jelentősen átalakult az elmúlt időszakban.

– A nagy külföldi piacok lassan elcsendesedtek, az angol vagy német kivitel szinte megszűnt. A belföldi piacok azonban megmaradtak, a Mesterségek Ünnepén a budai várban vagy a Vörösmarty téri ­adventi vásáron mindig nagy az érdeklődés, és néha még kapunk megrendelést Svájcból vagy Olaszországból is.

A helvét államba egyébként évekkel ezelőtt lovaspólóhoz kapukat is készített. Csak a tervezés három hétig tartott, de a megrendelő nagyon elégedett volt az eszközzel. Munkája elismertségét jelzi, hogy egy alkalommal még a legendás színész, Tordy Géza számára is megalkotott két fonott fotelt.

– A megrendelések mennyisége nem engedi dolgozók foglalkoztatását, pedig erre is szükség lenne a fennmaradáshoz – tette hozzá. – A megyei értéktárba való felterjesztés már csak ezért is lényeges.

Átalakuló vásárlói igények

Kocsor Imréné ­kérdésünkre kitért arra, a vásárlók igényei alapvetően meghatározzák, hogy milyen tárgyakat készítsen.

– Az utóbbi időben a figyelem egyre inkább az apróbb, a mindennapokban használható termékek felé fordult. Ezeket keresik a turisták is – ecsetelte. – A kosarak mellett a kenyér-, levél- és zsebkendőtartók, a gyerekszékek, a mózeskosarak, a fonott babakocsik, a bababölcsők talán a legkeresettebbek, de még mindig rendelnek különleges vesszőből font bútorokat is.