Jégkrémes pálcikákból épít maketteket

Szívélyesen vezet be a házi kis kiállítótérbe Beinschróth Károly, ahol Gyomaendrőd jellegzetes épületei sorakoznak egymás mellett. Rögtön elsőként az eredeti városháza századnyi méretű „minije” fogad bennünket. A maketten minden méretarányos, alkotója több mint egy évig dolgozott rajta.

– A legelső lépésben egy rajzot készítek. A legnehezebb dolog megtalálni a megfelelő arányokat. Általában fából készítem a maketteket. A városházánál is fából készítettem az alapot, majd az ablakok feletti boltívet gipszből öntöttem ki. Ezeket összeraktam, figyelve arra, hogy a kéményektől kezdve az ablakokon át minden az eredeti pontos mása legyen. Ez volt a legelső darab, külön lemértem minden ablakot, és az ajtókat úgy szereltem fel, hogy nyithatóak legyenek – fejtette ki

Beinschróth Károly.

Mint mondta, mindig is gazdag fantáziával volt megáldva, emellett szerette az építészetet, ezzel együtt a fával való munkát. Sógora és öccse is tehetséges asztalosmesterek voltak, sokat járt velük építkezésekre is, és mindezek ötvözetéből jött a makettezés mintegy 12 esztendővel ezelőtt.

Továbbhaladva, egy eredetileg Nyírbátoron álló harangláb „szobai változatát” vehettük szemügyre, melyet az alkotó emlékezetből állított össze. Számos parafadugóból készült, torta formájú persely is van a makettek közt. Mint kiderült, Beinschróth Károly vőfélykedik is, sőt, ő maga verseket, novellákat ír, több kötete is megjelent már, és nem mellesleg a Békés Megyei Népújság csapatát is erősítette egykoron.

– 1969-ben végeztem nyomdászként, bár színész szerettem volna lenni. Sajnos nem jött össze, de az alkotás utáni vágy végigkíséri az életem – vallotta Beinschróth Károly.

Jól megfér egymás mellett a gyomai református és az evangélikus templom tornya is egy padon elhelyezve.

– Ki van adva a családnak, hogy lehetőleg fapálcikás jégkrémet fogyasszanak. Ezeket én mind egyesével lecsiszoltam, méretre vágtam és ebből raktam ki a templom tetején lévő cserepeket, amelyeket aztán lefestettem. De egy másik templom teteje ugyanilyen elven orvosi spatulából készült. A torony csúcsa pedig vörösrézből van, melyet szintén saját kezűleg dolgoztam ki – árulta el Beinschróth Károly.

A makettek különlegessége, hogy minden templom, valamint harangláb működő haranggal rendelkezik, így azokat, ha úgy adódik, meg is lehet szólaltatni. Azonban készítője számára mindennél többet jelent, hogy a templomok óráin minden esetben az ötösnél állnak a mutatók.

– Az esküvőnk négy órára volt kitűzve, ám annyira szakadt az eső, hogy az akkori földutakon a násznép a menyasszonyommal együtt nem tudott elindulni, így az adott időben, az anyakönyvvezető legnagyobb meglepetésére, egyedül léptem be a házasságkötő terembe. Végül, egy óra múlva, öt órakor köttetett meg a frigy – emlékezett vissza Beinschróth Károly.

Hozzátette, az idős asszonyok emiatt nem sok jót jósoltak akkor a párnak, aki minderre rácáfolt, hiszen 45 éve élnek boldog házasságban.

Már megvan a következő munka

A mini épületek között fantáziatemplomok, szentély alakú perselyek, egy hagyományos tanya és Kner Imre egykori lakóháza is feltűnik, amelyben ma a Kner Gyűjtemény található és ahol nyugdíjba vonulása óta Beinschróth Károly tárlatvezetőként tevékenykedik, így magától értetődő volt, hogy idővel ez is elkészüljön. Számos darabot eladott már, de van, amelyektől sosem válna meg. Jelenleg a Kner Imre Gimnázium épületén munkálkodik, de a kerti teendők miatt majd csak télen lát neki a feladatnak.