Elismeri az EU az édesvízi haltenyésztést

A dél-alföldi politikus hozzátette: – Első alkalommal mondja ki egy uniós dokumentum, hogy az édesvízi akvakultúrára a tengeri akvakultúrától teljesen eltérő környezeti fenntarthatósági normákat kell alkotni. Ez a magyar haltenyésztők egyik régóta hangoztatott kérése.

Erdős Norbert kiemelte, hogy a magyar vidék érdeke, hogy az édesvízi haltenyésztést segítő uniós források a jövőbeni halászati költségvetés 4 százalékos apadása ellenére növekedjenek. Az akvakultúra üzemek elsősorban a ritkán lakott aprófalvas, tanyás térségekben bírnak jelentős munkahelyteremtő és népesség-megtartó képességgel. Amellett, hogy növelik a turizmust, egészséges élelmiszert állítanak elő, sőt ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak ezeken a területeken.

– Sikerült meggyőznöm a képviselőtársakat, hogy az uniós akvakultúra ágazatra a jelenlegi 1280 millió euró helyett körülbelül másfélszer magasabb költségvetésre lenne szükség, s az édesvízi ágazat ennek egyötödét kapja meg, hiszen a teljesítménye is az összeurópai ágazat 20 százalékát teszi ki – tette hozzá a politikus.

Erdős az akvakultúra-beruházási támogatások kapcsán elérte, hogy a beruházási kedv fellendítése és a haltenyésztők szükséges megsegítése érdekében a Parlament állásfoglalásában kérje az édesvízi akvakultúrába történő beruházások támogatási intenzitásának 75 százalékra történő megemelését, melyet a 2020 utáni halászati politikában lehetne bevezetni.

– A módosító indítványban felkérem az Európai Bizottságot, hogy a vidékfejlesztéshez hasonlóan, az Európai Beruházási Bankkal közösen az akvakultúra-beruházásokhoz és a forgóeszköz-finanszírozáshoz is dolgozzon ki uniós szintű kamattámogatási rendszert – jelentette ki a dél-alföldi politikus.

– Egyetértek az egyablakos ügyintézési rendszernek a halászati és akvakultúra ágazatban történő bevezetésével. A halászok és a haltenyésztők életét jelentősen megkönnyítené, ha a releváns okmányokat egyetlen, valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellene bemutatni. Erre kell törekednünk Magyarországon is – hangsúlyozta Erdős Norbert.

Az EP jelentése a jövőre nézve is fontosnak tartja az akvakultúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fokozott uniós támogatását, különös tekintettel a gazdasági fenntarthatóságot és a nemzetközi versenyképességet érintő területekre, mint például az energia- és erőforrás-hatékonyság, a biológiai alapok fejlesztése vagy magasabb szintű ökológiai szolgáltatások nyújtása.

Erdős Norbert hangsúlyozta: a valóságban az édesvízi akvakultúra több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít rá, hiszen ebben az ágazatban az állománymegőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás teljesen más gyakorlatot igényel. – Kifejezetten örülök, hogy az EP külön fejezetben kívánja szerepeltetni az édesvízi akvakultúrát az uniós halászati politikán belül. Egyedi és eltérő szabályokat kellene meghatározni a tengeri és az édesvízi ágazatra, mely különösen a környezeti fenntarthatóság területén indokolt.